Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kamatemelés - 8,5 százalékról 9 százalékra nőtt az irányadó kamatszint - másnapján került nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos negyedéves inflációs jelentése, melynek előrejelzéseit részben már korábban megismerhette a publikum. (Ebből származott az 5,3 százalékos nevezetes 2002. decemberi fogyasztóiárindex-jóslat, melyet egyébként az azóta nyilvánosságra került áprilisi adatok nyomán 5,4 százalékra módosítottak.)
A jegybanki elemzés legfontosabb tanulsága az volt, hogy az idei évre várható, a korábban tervezettnél magasabb infláció több olyan tényezőnek az eredménye, melyek a 2003-as előrejelzéseket eddig nem változtatták meg jelentős mértékben, de ez nem jelenti azt, hogy ez így is marad.
A tényezők közül a feldolgozatlan élelmiszerek ára, illetve az energiaárak és az importált infláció emelkedése a bank által kevéssé befolyásolhatóak, tehát a normál kockázatok közé sorolhatók.
Nem kevésbé összetett probléma, viszont az előbbieknél sokkal fontosabb, hogy az elmúlt egy év közel 10 százalékos forinterősödésének (az euróval szemben) pozitív hatásai kevésbé jöttek át, mint azt korábban várni lehetett. Ennek egyik eleme, hogy a versenyszektor bérei (a választások által erősen befolyásolt állami szektorbeliekkel párhuzamosan) a jósolt inflációt jelentősen meghaladva bővültek, ami a forinterősödés miatt versenyképesség-csökkenést elszenvedő exportőrök esetében meglehetősen különös fejlemény.
Természetesen a béremelkedésnek a fogyasztás növekedésére pozitív hatása van, amit a kiskereskedelmi forgalom első negyedévi 14 százalékos bővülése is igazol. Mivel a többletkereslet jó része az importált tartós fogyasztási cikkek megvásárlására irányul (a személygépkocsi-forgalmazás 33 százalékkal bővült), az importőrök rövid távon nem érzik magukat kényszerítve, hogy a forinterősödésből származó árfolyamnyereségüket (árcsökkentésként) megosszák vásárlóikkal, vagyis az importtermékek ára is lassabban mérséklődik, mint korábban várták. (A kereskedők szívesen tesznek inkább egy-két extrával többet a személygépkocsikba, mintsem hogy árat csökkentsenek. A minőségjavulás inflációs hatása azonban sokkal nehezebben mérhető.)
A forintárfolyam alakulásához alkalmazkodó gazdasági folyamatok bizonytalansága azonban eltörpül ahhoz képest, hogy az új kormány a felfújt választási ígéretekből mennyit és mikor fog teljesíteni. A költségvetés vagy a lakosság keresletének további jelentős növelése természetesen az infláció lassulásának nem kedvezne, adott esetben a forint árfolyamának stabilizálása, erősítése érdekében újabb kamatemelésre kényszeríthetné a jegybankot.
Mindezeknek megfelelően a kamatcsökkentés után csak a hozamgörbe öt évnél hosszabb szakasza nyugodott meg - 10-20 bázispontos kamatcsökkenést mutatva -, ami azt mutatja, hogy a hosszú távú befektetőknek tetszett a meghirdetett politikával konzekvens lépés.
A rövidebb hozamokba azonban a bizonytalansági tényezők folyamatosan épültek be a hét folyamán, ami azt eredményezte, hogy már a kétéves papírok másodpiaci hozama is 9 százalék, azaz az irányadó kamat szintje fölé emelkedett.
Kishonti László
