Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A korábbi ínséges esztendők után, úgy tűnik, új erőre kaphatnak a feltörekvő piacok részvényei. Ezt támasztja alá, hogy az idén – dollárban mérve – a feltörekvő piacok egészét reprezentáló, a Morgan Stanley által alkotott részvényindex 10,5 százalékos erősödést produkált, eközben a 22 fejlett országot tömörítő világindex csak háromnegyed százalékos növekedést mutatott. A „szétválás tendenciája" már decemberben megkezdődött, holott 1998 óta alig fordult elő olyan negyedév, amikor a feltörekvő piacok teljesítménye jelentősen felülmúlta volna a fejlett országok tőzsdei teljesítményét.
A Merrill Lynch friss tanulmánya a következő hónapokra vonatkozóan is határozott optimizmussal tekint a feltörekvő piacokra. A márciusi felmérésben 266 alapkezelő, illetve globális eszközallokációval foglalkozó stratéga és befektetési szakember vett részt, akik összesen mintegy 478 milliárd dollár kezeléséért felelnek.
A felmérés a következő öt „globális régiót" különböztette meg: USA-részvények, eurózóna-részvények, brit részvények, japán részvények, valamint a feltörekvő piacok részvényei. A válaszadó vagyonkezelők 36 százaléka jelölte meg a feltörekvő piaci részvényeket a legszívesebben túlsúlyozandóként, ez az arány februárban is még csak 29 százalék volt.
Az aránynövekedés töretlen volt az elmúlt hónapokban, hiszen novemberben még csak 12 százalék preferálta ezt a területet. Akkor még Japán után a legkevésbé kedvelt régió volt, márciusban pedig a regionális felosztás alapján már a legnépszerűbb. A második hely egyébként az eurózóna részvényeié, itt 29 százalékuk alkalmazna határozott túlsúlyozást. (Az ezen régiót választók aránya az elmúlt hónapokban igen lassan, de tartósan emelkedett.)
A harmadik hely a világ messze legnagyobb részvénypiacáé, de az USA-t választók aránya meglepően szerény, csak 20 százalékuk tette első helyre. Ez a ráta novemberben még ennek majdnem a kétszerese, 38 százalék volt. Utolsó előtti helyre jöttek fel a japán részvények, hatszázalékos népszerűséggel, mialatt – meglepő módon – az utolsó helyet ötszázalékos választottsággal a brit részvények szerezték meg.
A fenti számok egyik fontos tanulsága, hogy a szereplők nem csekély hányada számít az angolszász piacok és az eurózóna részvénypiacai közötti átrendeződésre. Fordítva feltett kérdés esetén is a feltörekvő piacok járnak az élen, ugyanis az alapkezelők mindössze hat százaléka súlyozná alul a feltörekvőket és csak 9 százalékuk az eurózónát. A fentiek alapján még akár azt a következtetést is megkockáztathatjuk, hogy az eurózónához mint centrumhoz kapcsolódó perifériák teljesítménye is kecsegtető lehet (már csak az uniós bővítés miatt is). Hozzátehetjük azonban, hogy a túlzott optimizmus sem indokolt, egyrészt a törékeny geopolitikai helyzet miatt, másrészt az első negyedév konjunktúraadatai adhatnak majd arra választ, hogy mennyire volt sikeres a második világháború utáni gazdaságtörténet legdrasztikusabb monetáris politikai lazítássorozata.
A globális konjunktúra visszatérésébe vetett hit viszont viszonylag erőteljesnek tekinthető, ha a globális befektetők már a perifériákra történő visszatérést is elkezdték. Dekonjunkturális időszak környékén ugyanis a helyzet általában fordított, a befektetők ilyenkor hamarabb hagyják el a perifériákat. A felmérés szerint az alapkezelők a következő egy esztendő világgazdasági teljesítményével kapcsolatban még a saját februári, már amúgy is igen optimista várakozásaikat is felülmúlták. A jelzett időintervallumban a megkérdezettek 27 százaléka szerint sokkal erősebb lesz a világgazdaság, 66 százalék szerint kismértékben erősödik majd a konjunktúra, hat százalék szerint nem változik a helyzet. Mindössze egy százalék véleménye, hogy romlik a gazdaság teljesítménye a következő egy évben.
P. A.
