Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A modern részvénytársaságok megjelenésével szinte egyidős a csak megbízó-ügynök néven emlegetett probléma. Mivel a társaságoknál a tulajdonosi kör és a vezetőség ritkán esett egybe, a fix bérért dolgozó menedzsment kevéssé volt érdekelt a cég értékének növelésében. Ezen probléma áthidalására alakultak ki a menedzsmentopciós programok, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén kedvező kondíciókkal juttatják tulajdonrészhez a cégek vezetőit.
Magyarországon a kilencvenes évek közepétől alkalmazzák a társaságok ezen ösztönzési formát, ám az csak ritkán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az orosz válság kitöréséig viszonylag sikeresen működtek a tőzsdei cégek menedzsmentopciós programjai, ám az addig emelkedő trend megfordulása után a többnyire részvényárfolyamhoz kötött vételi jogosultságok lehívhatatlanná váltak. A cégek nagy része azóta már felismerte: ha továbbra is alkalmazni szeretné ezt a viszonylag hatékony motivációs rendszert, akkor elkerülhetetlen a korábban meghatározott feltételek, mechanizmusok átdolgozása. A Matáv épp a napokban kapta meg a hozzájárulást fő tulajdonosától, a Deutsche Telekomtól a július 1-jétől indítandó új menedzsmentopciós részvényprogramjához.
Az előző, 1998 óta működő vezetőösztönzési rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az azóta eltelt időszakban ugyanis - a zuhanó részvényárfolyamok és a jelentős adóterhek következtében - senki sem élt opciólehívási jogával. (Hasonló az OTP rendszere is, amely azonban sikeresnek bizonyult.)
Az új szisztéma szerint - melynek életbelépéséhez még közgyűlési jóváhagyás is szükséges - az igazgatóság a piaci árból kiindulva, évenként határozza meg az opciós részvények árát. Lehívásukra abban az esetben lesz lehetőségük a vezetőknek, ha a Matáv-részvények tőzsdei ára egy adott évben legalább 10 százalékkal emelkedik. Az eddigi rendszer komoly hibájaként emlegetett feltételes tőkeemeléses megoldást valódi tőkeemelés váltaná fel, amelynek finanszírozását egy bank közbeiktatásával oldaná meg a társaság. Az opciót osztályvezetői szinttől felfelé osztanák, s beosztástól függően 6 ezer-150 ezer részvényre szólna. Ennek a mennyiségnek évente maximum az egyharmadát hívhatnák le az opció tulajdonosai. A társaságnál dolgozói részvényprogram kialakításán is munkálkodnak, ez utóbbi várhatóan 2003-tól indul be.
A Mol Rt.-nél sem vált be az egykor a BUX-hoz és az EEC csoportindexhez kötött részvényopciós program. A gázárszabályozás miatt komoly veszteségeket szenvedett el a társaság és a csökkenő részvényárfolyam nem tükrözte érdemben az igazgatósági tagok teljesítményét, különös tekintettel a gázüzleten kívüli, nem szabályozott üzletágak eredményére. Az átdolgozott vezetőösztönzési rendszert a tavaly áprilisi közgyűlés fogadta el, ekkor az igazgatóság javadalmazását két részre bontották. A fix részvényjuttatás keretében az árfolyamtól függetlenül minden igazgatósági tag 25 ezer dollár értékben kap Mol-részvényeket, amennyiben pedig az igazgatóság elnökének tisztét egy külső igazgató tölti be, ő 41 500 dollárnyi juttatásra jogosult. A relatív bázisú részvényjuttatás során pedig nullától maximum 25 ezer dollárig terjedő értéket határoztak meg. Ennek lényege, hogy az adott időszakban az igazgatósági tagok nem részesülhetnek ebben a relatív bázisú részvényjuttatásban, ha a Mol-részvények árfolyamváltozása a BUX kiszámításában figyelembe vett egyéb részvények árfolyamváltozásának 25 százaléka alatt van. A maximális juttatást pedig abban az esetben kapják meg, ha az olajipari társaság papírjainak árfolyamváltozása a BUX-kosár többi társasága árfolyamváltozásának 75 százalékán vagy annál magasabban áll. A két érték között arányosan járó részvényjuttatást lineáris módszerrel számítják ki.
Gyakori típusa a menedzsmentösztönző programoknak az átváltható, kamatozó kötvények kibocsátása, erre idehaza a Synergon és a Matáv szolgáltatott jó példát. A Synergon 1999-ben 400 ezer egy forint névértékű kötvényt bocsátott ki, amit teljes egészében leányvállalata, a SynInvest jegyzett le. Ez a társaság vállalta, hogy amennyiben anyacégének egy részvényre jutó, dollárban számolt éves eredménye (EPS) több mint 30 százalékkal növekszik, a kötvényeket egyforintos áron a Synergon vezető munkavállalóinak eladja. A 4,5 éves futamidejű, évi fix 10 százalék kamatozású kötvény a lejárat napján fizet kamatot, és a névérték törlesztése is akkor történik. A kötvények tulajdonosai minden év február 15-e és március 31-e között dönthettek volna arról, hogy papírjaikat 1:1 átváltási arány mellett Synergon-törzsrészvényekre cseréljék. A kötvényesek azonban csak bizonyos feltételek teljesülése esetén élhettek ezzel a lehetőséggel. Például a kötvény megvásárlásának évében csak az általuk birtokolt teljes mennyiség 40 százalékának, az azt követő két naptári évben pedig a kötvények 30-30 százalékának átváltását kérhették. Az átváltási árfolyam megegyezett a Synergon-törzsrészvények 200 forintos névértékével, azaz csak a 199 forintos különbözetet kellett kifizetni.
Bármily kecsegtetőnek is tűnt ennek az opciónak a lehívása, az igencsak szigorú EPS-növekedési kritérium miatt senki sem élhetett vele, így a társaság megkezdte a rendszer átdolgozását. Az új programban differenciálnák az egyes vállalati szintekhez kapcsolódó opciólehívási feltételeket. A cég vezetésénél továbbra is keményen a vállalati eredményekhez kötődne a lehívás lehetősége, ám a középvezetők számára specifikusabb, munkaterületükhöz jobban kapcsolódó feltételeket határoznának meg.
A vezető társaságok közül a Richter alkalmazza a legegyszerűbb és egyben a legszerényebb módszert, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés évente munkájuk sikeres elismeréseként a társaság részvényeivel jutalmazza. Tavaly ezen a címen a vezető tisztségviselők fejenként mindössze 20-30 Richter-papírral lettek gazdagabbak, igaz, egy évvel korábban ennek a mennyiségnek legalább a négyszeresét osztották ki.
Érdekes megoldást alkalmaz a BÉT egyik legkisebb társasága, a Humet, a tőzsdei cég menedzsmentopciós programját ugyanis egy alapítvány közbeiktatásával működteti. Az alapítványt a Humet részvényekkel és készpénzzel támogatja, amiből az újabb papírokat vásárol. A részvényeket az alapítvány a cég egyetlen termékének, a humifulvátnak a fejlesztésében és népszerűsítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek (értsd, a menedzsment) támogatására fordítja.
Mezősi Tamás
