Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A megtakarításoknál fontos szempont azok likviditása, a biztosítások esetében azonban éppen eme „mozdíthatóság" nagyfokú hiányáról, illetve a folyamatos fizetésben jelentkező fennakadások kezelésének - befektetői szempontból - sokszor előnytelen megoldásairól lehet beszélni. A hosszú szerződési időtartam alatt előfordulhat az ügyfél fizetésképtelensége, ami veszélyezteti a megtakarítást, hiszen nem egyszerűen a pénzgyűjtés megszakítását, hanem a szerződés módosítását, esetleg felmondását eredményezi. A futamidő alatti bizonytalanságok kiküszöbölésének enyhítésére a biztosítók úgynevezett maradékjogokat adnak. Ez a biztosítási kötvény szabályzatában is benne foglaltatik.
A maradékjogok azok a lehetőségek, amelyek a díjfizetés megváltozását érintik. Ezek között nem minden biztosító ajánlja fel ugyanazt. Az elemzésünkben vizsgált öt társaság (ING Nationale Nederlanden, ÁB-Aegon, Allianz Hungária, Generali-Providencia, OTP-Garancia) is különböző lehetőségeket kínál fel. A legismertebb maradékjog a visszavásárlás, amikor a lejárat előtt - az ügyfél kezdeményezésére - megszűnik a szerződés, és az ügyfél a pénzének egy részét visszakapja. Roppant előnytelen megoldás, mert a visszakapott összeg jóval kevesebb, mint a befizetett, bár mértéke a futamidő előrehaladtával emelkedik.
Az első két évben azonban semmi sem jár vissza, mert a biztosítók ekkor terhelik a kötvényre a futamidő során felmerülő költségek nagy részét (például az üzletkötők vaskos jutalékát), ezt nevezik zillmerezési eljárásnak. Matematikai számítások igazolják, hogy a befektetés a lejáratkor ugyanannyit ér, mint ha a tartam során egyenletesen vonnák le a költségeket, különbség csak a futamidő alatt van. A visszavásárlási összeg egyébként mindig kevesebb, mint a tőketartalék, mert a társaságok ebből is visszatartanak egy részt. A visszavásárlásnál az addig képződött kamatot is kifizetik az ügyfeleknek.
A pénzügyi zavarok kezelésére a díjmentes leszállítás is jellemző megoldás. A leszállításkor az ügyfélnek nem kell több díjat fizetnie, és az addig befizetett pénzből egy kisebb biztosítási összegű, de az eredeti futamidő végéig szóló, egyszeri díjú kötvényt csinál a biztosítótársaság, mintha a módosításkor egy összegben fizetett volna az ügyfél. Ilyenkor sokszor csak minimális összeg vehető fel a futamidő végén, így ez is felettébb előnytelen.
Egy másik módszer a díjmentesítés, ilyenkor a biztosítási összeg változatlan marad, de a futamidő rövidül. Jellemző szolgáltatás a kötvényre nyújtott kölcsön is. Itt a hitel fedezete az addig összegyűlt tőketartalék. A hitel kamata általában a biztosító más befektetéseinek hozamával arányos, így ez sem túl előnyös megoldás.
A hasonló fizetési kockázatok kezelésére szolgál még a részleges díjmentesítés és a részleges visszavásárlás is, ekkor - amint beszédes nevük elárulja - a fentebb részletezett két szolgáltatást csak részben veszi igénybe az ügyfél. Ez az OTP-Garanciánál például tíz év elteltével lehetséges.
Az ÁB-Aegon felkínálja a díjfizetés tetszőleges szüneteltetését, ami kedvező megoldás lehet a megtakarítás megszakítása esetén, hiszen ez átmeneti pénzügyi zavarokkor sem kényszeríti a biztosítók ügyfeleit a radikálisabb megoldásokra. Az ÁB-Aegon rendkívüli díjfizetésre is lehetőséget ad, ami ugyancsak hasznossá válhat, például akkor, ha valaki huzamosabb ideig külföldön tartózkodik és ezzel előre letudhatja a díjfizetést. Ez tehát a többi, utólagos megoldással szemben megelőző jellegű eszköz.
Mindezek a szolgáltatások tehát a megtakarítás biztonságát szavatolják, így hasznos előre tájékozódni a lehetőségek felől. Előnyös lehet a legtöbb hasonló szolgáltatást kínáló kötvény választása, ha az egyébként befektetési és díjfizetési szempontból is a legelőnyösebb (Befektető, 2002. február 18., 13. oldal, illetve március 4., 15. oldal).
Ugyancsak fontos, hogy a biztosítók mennyire türelmesek, ha ügyfeleik rövid ideig nem fizetik a díjat. A társaságok általában három hónapig várnak, mielőtt megszüntetik a szerződést. Az ING Nationale Nederlanden biztosító kérdésünkre közölte, hogy nem fizetés esetén automatikus díjkölcsön lép életbe, amikor a társaság önmagának fizeti a díjat, egészen a visszavásárlási összeg erejéig. Amikor az automatikus díjfizetés ezt „nullára erodálja", a biztosítás megszűnik. A kötvény azonban egy valódi feltámadó főnix, hiszen a díjfizetés elmulasztásától számított fél éven belül - egyes esetekben később is -, persze pluszköltséggel, reaktiválható. Így a rövid ideig tartó pénzügyi zavarok kezelése még egyszerűbb.
Vigh György Zsolt
