Jelentős, ám vélhetően csak rövid távú fordulat következett be a forintpiacon annak hatására, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt nyilatkozata szerint a forint árfolyama túl magas (ami az egyébként is a kereslet visszaesésével küzdő magyar exportőrök életét nagymértékben megnehezíti). Ha pártja megnyeri a választásokat, mindent megtesz annak érdekében, hogy a „kedvezőtlen folyamatot" megállítsa.
Az ma még persze nem világos, hogy egy miniszterelnöknek milyen eszközei lennének - a hasonló szóbeli intelmeken túl - arra, hogy a forint piaci árfolyamát befolyásolja, hiszen a mai felállásban az árfolyam-politika a független Magyar Nemzeti Bank kezében van. A piac ítéletét azonban jól jellemzi, hogy két hete éppen Orbán Viktornak, a jelenlegi miniszterelnöknek a forint középtávú erősödésére tett jóslatai okoztak hasonló felfordulást, csak akkor felfelé indult meg az árfolyam.
A jelöltek kijelentéseire bekövetkező, hasonló mértékű, bár ellenkező előjelű piaci válasz egyben tükrözi azt az elterjedt véleményt is, hogy az idei választás valószínűleg igen szoros eredményt hoz majd, ami még akkor is növeli a bizonytalanságot, ha igazából egyik vezető párt győzelme sem hozna nagy változásokat az állampapírpiac életében.
A forint árfolyama a plusz-mínusz 15 százalék széles lebegtetési sávban a múlt héten összességében a plusz 12-13 százalékos szintről 11 százalék alá esett. Mindazonáltal látni kell azt is, hogy a fizetőeszköz 2 százalékos gyengülése a jegybanknak nem feltétlenül jelent problémát, sőt valószínűleg örül is neki - erre utal Járai Zsigmond elnök utólagos kommentárja is, miszerint a forint jó ott, ahol van, az inflációs célok eléréséhez nincs szükség további erősödésre.
A bilincseit (az árfolyamsávot) széttörő, rövid távon is tovább erősödő forint képe, úgy tűnik, egy időre halványodni látszik.
Ezzel párhuzamosan az erősödéséből is hasznot húzni igyekvő külföldiek állampapír-vásárlásai is csillapodtak, sőt többen - a választások eredményére várva - inkább eladogattak készleteikből. Ez volt az elmúlt hét átlagosan 15-20 bázispontos hozamemelkedésének egyik fő oka, a másik a Mol-kötvénykibocsátás bejelentése. Az olajtársaság 15-15 milliárd forintnyi egy- és hároméves kötvényt tervez értékesíteni március 5-én, az állampapírhozamokhoz képest maximum 100, illetve 150 bázispontos hozamprémium mellett. A nagy érdeklődést persze a hozamprémium váltotta ki, a befektetők egy része hároméves állampapírjait is eladta, azzal az indokkal, hogy majd olcsóbban visszavesz hasonló papírokat a Moltól.
A fokozott várakozások ellenére a Mol-kötvénykibocsátás fogadtatása valószínűleg túlzott volt, a nagy kereslet miatt a prémium nem fogja elérni a népmesei szintű maximális értékeket. A kibocsátás mennyisége az állampapírpiac méretéhez képest nem túl nagy, így könnyen lehet, hogy sokan hoppon maradnak.
Az elmúlt hét piaci folyamatai kiváló iránymutatást jelenthetnek a következő, a választások lezárásáig terjedő időszakra. A bizonytalanság növekedésével a piac a szokásos viselkedését mutatja, a csaknem nulla értékű információkra is képes igen éles irányváltásokkal reagálni.
Kishonti László
