Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hagyományos vegyes (egyenlő lejárati és haláleseti biztosítási összegű) biztosításoknál az évesnél gyakoribb - féléves, negyedéves vagy havi - díjfizetés többletköltsége, azaz pótdíja - alacsony inflációs környezetben - lapunk számításai szerint az adott befizetésre esedékes első évi hozam mértékét is megközelítheti vagy meghaladhatja. A legtöbb biztosító 2-10 százalékos pótdíjat számol fel, ha valaki nem tudja vagy nem akarja egy összegben fizetni az éves díjat (lásd táblázatunkat). Van olyan biztosító (OTP-Garancia, N-N), amely úgy fogalmaz, hogy a havi díjhoz képest ad kedvezményt. A lényeg azonban ugyanaz, az éves díj olcsóbb.
A havi pár ezer vagy tízezer forintos díj kevéssé megterhelő, az évente egyszer befizetendő sok tíz- vagy százezer forint már meghaladja a legtöbb háztartás fizetőképességét. A gyakoribb díjfizetés néhány százalékos pótdíja a jövőben várhatóan eléri vagy meghaladja az inflációt, így a hosszabb távon elérhető hozamokat is.
Az Európai Monetáris Unió (EMU) csatlakozási kritériumai között szerepel, hogy a csatlakozni kívánó ország inflációja nem lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációjú EMU-tagállam ilyen mutatójának átlaga plusz 1,5 százalék. Az állampapírok hozama ennél alig lehet magasabb, márpedig a biztosítók az általuk kezelt tőke jelentős hányadát állampapírokba fektetik. Ugyanakkor a társaságok elismerik, hogy a biztosítások futamideje alatt minimális - pár százalékos - reálhozamot produkálnak (NAPI Gazdaság, Befektető, 2002. február 18., 13-14. oldal).
Ha valaki tehát az évesnél gyakoribb díjfizetést választ, akkor a befizetés évében esedékes hozamnál többet is kénytelen kifizetni pótdíjként, és a befektetés hozama plusz a kapcsolódó költségek kioltják egymást (mintha a fizetett díjak a befizetés évében nem kamatoznának). A korábbi években a 20 százalékot is meghaladó hozamoknál ez kevésbé volt látványos, ám akkor is csökkentette az adott évi díjfizetés első évre eső hozamát. A pótdíj, mivel nem növeli a biztosítási összeget, nem számít bele a tőketartalékba, és különszolgáltatás sem jár érte. Összességében tehát az éves díj a legelőnyösebb.
A díjfizetés gyakorisága elméletileg befolyásolja az éves kamatot, a havonta apránként befizetett összeg másképp kamatozik, mint az évente előre odaadott díj. A tényleges kamatszámítás azonban a biztosítók eltérő díjtartalék-képzési technikájától függ. (Persze a korábbi évek befizetései már a szokásos módon, együtt kamatoznak, és mint az a biztosítók adataiból kiderül, a szerződéskötéskor megállapított kezdeti biztosítási összeget a hozam értékén tartja.)
A díjfizetés gyakorisága egyébként minden szerződéskötési évforduló alkalmával megváltoztatható. A befizetés ma jellemzően csekken történik, de több társaságnál további költség takarítható meg banki átutalás vagy inkasszó használatával.
A Garanciánál például a folyószámláról történő teljesítés két százalékkal csökkenti a fizetendő díjat, az ÁB-Aegonnál a csekknél olcsóbb az inkasszó, míg a Generali-Providenciánál és az Allianz Hungáriánál a fizetési mód nincs hatással a fizetendő díjra.
Lehetőség van két- vagy ennél több éves díj egyösszegű megfizetése is, ezt azonban a biztosítók többsége nem honorálja. Az ÁB-Aegon ekkor a befizetést előbb fekteti be, azonban a Generali-Providenciánál, az Allianz-Hungáriánál és az OTP-Garanciánál ez nem jár előnnyel.
A biztosítások díjait erősen befolyásolja, hogy mekkora a garantált kamat, de természetesen számít az életkor, az ügyfél neme, a választott biztosítási összeg nagysága, a szerződés hossza és a díjfizetés gyakorisága is. Ennek alapján a díjak jelentősen eltérnek egymástól, a biztosítók ajánlatai azonban hozzávetőlegesen összevethetők, ha ugyanazt a biztosítási típust és adatokat adjuk meg (lásd táblázatunkat).
A díjak mellett a biztosító hozammegosztási aránya is fontos szempont. A táblázatból az is látható, hogy egyesek a futamidő alatt kevesebb mint 3 millió forintot, míg mások többet fizetnek be. Ez nemcsak a garantált kamattól, hanem az életkortól és a nemtől is függ. Így a biztosítást minél fiatalabb korban érdemes kötni, mert a kockázati rész annál kisebb.
V. Gy. Zs.
