Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ha az elmúlt hét egészét nézzük, az öt évnél hosszabb irányadó kötvények hozamában 0,06-0,14 százalékpontos emelkedés volt mérhető. A részletesebb adatokból azonban kiderül, hogy a piac a múlt hét kedden még mélyebben állt (10-12 bázisponttal magasabbak voltak akkor a hozamok), ami a hét elején történt másodpiaci (feltehetően külföldi) eladásoknak volt köszönhető. Mivel Magyarországon nem jelent meg különösebben fontos, a piacot befolyásolni képes információ, a hétközi trendfordulat magyarázatát valószínűleg külföldön kell keresnünk.
Bár a magyar állampapír-piaci hozamok igen jelentősen csökkentek az elmúlt néhány hónapban - különösen az Európában irányadó német kötvényhozamokhoz képest -, kelet-közép-európai összehasonlításban nem állunk különösen rosszul. A tízéves hozam például 8,78 százalék Lengyelországban és 5,26 százalék Csehországban, szemben a hazai 6,78 százalékos, illetve a német 4,92 százalékos szinttel. Az összehasonlítást persze nehezíti, hogy jelenleg mindkét versenytársunknál jóval alacsonyabb az infláció szintje (a lengyel ütem 3,6 százalék, a cseh pedig 4,1 százalék volt legutóbb, szemben a magyar 6,8 százalékos értékkel). Ezt valószínűleg a hazai pénzromlás ütemében várt gyors javulás és talán Magyarország kedvezőbb megítélése ellensúlyozza.
A különbségek ellenére azonban mindhárom ország állampapírpiacát igen hasonló középtávú folyamatok jellemzik: az európai integráció közeledése s ezzel párhuzamosan az infláció és a hozamszintek konvergenciája. Mivel mindez - az állampapír-árfolyamok emelkedése mellett - a helyi fizetőeszközök jelentős felértékelődésével jár (ahogy a gazdaságok hatékonysága a fejlett országokéhoz közelít), a külföldiek számára dupla öröm itt befektetni, hiszen portfólióik euróban számolt hozamát ez tovább növeli.
A régióban általában vonzó hozamokat élvező befektetők azonban nem mind és nem mindig csak hosszú távú stratégiát folytatnak, gyakran előfordul, hogy az országok között átcsoportosítva megpróbálnak jó időzítéssel további extraprofitra szert tenni. A viszonylag kis piacméretek miatt a külföldiek ráadásul jelentős befolyással vannak az árak alakulására - Magyarországon például a nyilvánosan kibocsátott forintkötvényeknek legalább egyharmada a kezükben van -, egy közepes méretű tranzakció tehát akár többnapos felfordulást idézhet elő a piacon.
A múlt heti események is valószínűleg ilyen akciókhoz köthetők. Ez azért is valószínű, mert míg nálunk semmi izgalmas nem történt, Lengyelországban 150 pontos, Csehországban pedig 25 pontos kamatcsökkentés volt szerdán, illetve csütörtökön. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy egyes befektetők a kamatdöntések előtt már megpróbáltak spekulálni a várt piaci elmozdulásokra, és a magyar papírok eladásából lengyel vételeket finanszíroztak.
Az események után viszont úgy tűnik, ismét a magyar papírok kerültek előtérbe, elsősorban amiatt, hogy a többiekkel szemben Magyarországon rövid távon is újabb jegybanki kamatcsökkentések várhatók, a következő hónapokban remélt, igen kedvező inflációs adatok miatt. Ezt a várakozást rövid távon tovább erősíti, hogy a forint újabb csúcsokat dönt az euróval szemben, a középárfolyam fölött 12,2 százalékon. Ha a 15 százalékon lévő felső intervenciós pontot szilárdnak hisszük, a Magyar Nemzeti Banknak a kamatcsökkentésen kívül megint nem sok választása marad, hogy elkerülje a fizetőeszköz további erősödését, a sterilizációs mókuskereket.
Kishonti László
