Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Akárcsak a prompt piacon, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) derivatív piacán is drasztikus forgalomcsökkenést mutatott az előző esztendő. Tavaly mindössze a 2000-ben elért 1377 milliárd forintnyi összforgalom 56 százalékára rúgott a derivatív szekció forgalma, összesen 772,8 milliárd forint értékben cseréltek gazdát határidős termékek a börzén. Amennyiben a leglikvidebb és a befektetők által legelfogadottabb indexszármazék (BUX) különböző terminjeit nézzük, még elkeserítőbb a helyzet: a 2001-es forgalom a megelőző évinek csupán 32 százaléka. A többi részpiacot nézve csupán a 3, illetve 12 hónapos BUBOR, valamint a 3, illetve 12 hónapos diszkontkincstárjegy piacán nem csökkent a kereskedés volumene. Ennek oka egyszerű, hiszen a 2000. évhez hasonlóan tavaly sem kötöttek ezekre a termékekre egyetlen üzletet sem.
A BÉT devizaszekciójában a forgalom 28 milliárdról 20 milliárd forintra esett vissza. Ez nem igazán tükrözi azt az érdeklődést, amelyet szakemberek vártak a forint lebegtetési sávjának a kiszélesítésekor. Az angol font és a svájci frank piaca szintén üzlet nélkül zárta az esztendőt, ami azért meglepő, mert 2000-ben a devizapiaci forgalom 6,1 százalékát adták ezek a termékek. Ezzel szemben az új instrumentumnak számító japán jen forgalma nem érte el a 850 millió forintot sem.
A határidős részvénypiac volt az egyetlen, amelynek forgalma nem esett szignifikánsan 2001-ben. A 2000-ben regisztrált 440 milliárd forintos kereskedési volumen ugyan 8 milliárddal kisebb volt 2001-ben, de ez a csökkenés a piac szűküléséhez képest akár pozitívan is értékelhető.
A tavalyi forgalomnak két tényezőjére érdemes kitérni: az egyik az újonnan bevezetett részvényhatáridők, a másik pedig a vegyipari részvények piacán lebonyolított forgalom. Június elejétől minden „A" kategóriás részvénynek több határidejére lehet kereskedni a BÉT-en. Ezeknek a határidőknek az összforgalma nem érte el az előző esztendő utolsó hét hónapjában a 9 milliárd forintot, ennek ellenére a legpozitívabb eleme a BÉT termékfejlesztési stratégiájának. Egyes részvényhatáridőket csak néhány bátor befektető decemberi kötési kedve mentett meg attól a szégyentől, hogy üzlet nélkül zárják az évet. Ennek ellenére a befektetői kedv dinamikus növekedése egyértelműen tetten érhető, hiszen minden hónapban az előző hónaphoz képest legalább 10 százalékkal nőtt mind a kötések száma, mind pedig a forgalom árfolyamértéken az új piacon. Azt pedig, hogy elsősorban a kisbefektetők érdeklődnek az új termékek iránt, jól mutatja az, hogy az üzletkötések átlagos kontraktusmérete ezeken a piacokon kevesebb mint 5 kontraktus. A többi részvényhatáridő piacán ez az érték nem kevesebb mint 10. A legmagasabb az OTP határidős piacán (14,81 kontraktus), illetve a BorsodChem (BC)-terminek esetén (13,53).
A vegyipari részvény esetében fontos megjegyezni, hogy ennek a magas értéknek az állhat a hátterében, hogy a BC-részvényekre vonatkozó nyilvános vételi ajánlat (amelyet sokan kockázatmentes befektetésnek tekintettek) miatti kötések nagy volumene torzítja ezt az adatot. Augusztusban, illetve októberben - amikor a tranzakció lebonyolódott - ezek az értékek elérik a 27, illetve 18 kontraktust. Ugyanez az érték a TVK-részvényhatáridők esetén is abban a két hónapban mutat kiemelkedő értéket (14, illetve 13 kontraktus), amikor a TVK-részvényekre vonatkozó nyilvános vételi ajánlat határideje lejárt, illetve amikor a Gazdasági Versenyhivatal áldását adta a tranzakcióra.
Amint az a mellékelt ábrából is kitűnik, az OTP és a Richter részvényeinek határidős piacai voltak azok az instrumentumok, amelyek forgalma emelkedett: a bankpapír származéka megduplázta, a gyógyszergyárié pedig megháromszorozta tavaly a 2000-es forgalmát. Tekintettel arra, hogy az üzletek átlagos kontraktusmérete is hasonló emelkedést mutat, egyértelmű, hogy nagyobb volumenű blokk-kötéseknek tulajdonítható ez a tendencia.
Visszatérve a BUX-határidőkre, elmondható, hogy a havi forgalmi adatok is nagyon elkeserítő képet mutatnak. Két év alatt a havi átlagos forgalom több mint 75 százalékkal csökkent. A mellékelt grafikonon is jól látszik, hogy amennyiben a két vonalat egymás mellé helyeznénk - a 2000. decemberi kivételével -, egy folyamatosan csökkenő grafikont kapnánk. Természetesen a határidős index piacán tapasztalt érdektelenség visszavezethető a prompt piacon tapasztalható befektetői apátiára, de az azonnali piac havi átlagos forgalmi adatainak csökkenése nem mutat a derivatívén tapasztalt meredekséget.
Amennyiben valaki azt gondolná, hogy a fentiekben bemutatott adatoknál nem lehet elkeserítőbbet mutatni, az téved. Elég, ha az opciós piacot elemezzük. A tavalyi esztendőt gyakorlatilag forgalom nélkül élte át a BÉT opciós piaca. A jövőbe tekintve megállapítható, hogy az új adótörvényeknek a határidős (és az azonnali) piacot érintő részei kedveznek a forgalomnövekedésnek. Mivel ezeket az előnyöket elsősorban a kisbefektetők élvezhetik, joggal bízhatunk abban, hogy ebben az esztendőben megváltozik a hangulat a BÉT határidős piacán.
Nagy Péter-Szűcs Eszter
