Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nyolcvanas évek közepe óta nem látott szintre esett az infláció szeptemberben. Míg júliusban 10,5 százalék volt az év/év fogyasztói árindex, a Központi Statisztikai Hivatal múlt csütörtöki adata szerint szeptemberben már csak 8 százalék volt az éves drágulás. A javulás legnagyobb mértékben az élelmiszerpiacon lejátszódó kedvező tendenciáknak volt köszönhető. Míg az elmúlt három hónapban 1 százalékkal csökkentek a fogyasztói kosár egynegyedét kitevő élelmiszerárak, tavaly ugyanebben az időszakban 5,5 százalékkal drágultak. Ez a tényező önmaga 1,6 százalékponttal csökkentette az év/év indexet.
Bár az üzemanyagok ára szeptemberben emelkedett – a New York-i terrortámadást követően ugyanis az egekbe, 30 dollár fölé emelkedett a nyersolaj hordónkénti ára – az elmúlt 12 hónapban még így is átlag alatti növekedést mutattak. Ráadásul úgy tűnik, rövid távon további javulás várható, hiszen szeptember vége óta az olajárak a 22 dollár körüli szintre zuhantak, s a Mol is folyamatosan mérsékli benzinárait. (A háború kiszámíthatatlan következményei persze adnak némi okot az aggodalomra.)
A normál árindex mellett a kiszámíthatatlan és meglehetősen mozgékony energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó maginfláció is jelentősen, az augusztusi 9,6 százalékról 8,7 százalékra esett. Itt elsősorban a szolgáltatások visszafogott (0,1 százalékos) áremelkedése, illetve a forint erősödésével összefüggésbe hozható tartósfogyasztásicikk-defláció emelendő ki.
Mindezeket összefoglalva elmondható, hogy most egy igen kedvező, bár a piaci szereplők többsége által hasonló szintre várt adatot hoztak nyilvánosságra (a konszenzus 8,1 százalék volt). A bizonyossá vált javulás eredményeként most már a piacon a szereplők többsége abszolút biztosra veszi, hogy a jegybank év végi, 7,5 százalékos inflációs terve teljesülni fog, sőt az optimisták még ennél jobb adatot is el tudnak képzelni (a mostani adat megjelenése előtt éppen ezzel egyezett meg a konszenzus).
Ezzel párhuzamosan erőteljes kamatcsökkentési spekulációk is elkezdődtek, melyek szerint akár már két héten belül bekövetkezhet egy 0,25–0,5 százalékpontos jegybanki mérséklés. Nem véletlen tehát, hogy a hét elején még viszonylag stabil egyéves irányadó hozam 10 százalék alá, 2000 augusztusa – az emlékezetes júliusi inflációs adat megjelenése – óta nem látott alacsony szintre esett a csütörtöki aukción.
Azt persze el kell mondani, hogy a hosszú futamidejű kötvények hozamcsökkenése (a tízéves hozam 0,25 százalékponttal, 7,85 százalékra, a hároméves pedig 0,38 százalékponttal, 8,77 százalékra zuhant) már az adat megjelenése előtt egy héttel megkezdődött. Ebben bizonyára szerepet játszott a közismert olaj- és benzinár-alakulás, illetve az a korábbi bejelentés, hogy a jövő évi növekvő devizaadósság-konverziós állampapír-kibocsátást (mostanság ez a piac mumusa) az MNB saját kötvényeladásainak visszafogásával fogja ellensúlyozni. Valószínűleg azonban a legnagyobb súlya a nemzetközi tőkepiaci hangulat javulásának volt.
Ez mutatja, hogy az inflációs tervei miatt árfolyam-menedzselésre kényszerülő jegybank továbbra sincs túl könnyű helyzetben, hiszen az irányadó kamatszintet nehéz dinamikusan a meglehetősen gyorsan változó világpolitikai környezethez, a befektetők kockázatvállaló képességéhez igazítani. A múlt hét végén a középárfolyamtól 8 százalékig erősödő forint (amely egyébként a viharok ellenére eddig jól tartotta magát) bizonyára bemutat még egy-két akrobatamutatványt.
Az inflációs tendenciákra visszatérve a várható kamatcsökkentéssel kapcsolatban azt azért még meg kell jegyezni, hogy a jövő évi, 4,5 százalékos jegybanki inflációs prognózis közelebb került ugyan, de még mindig nem tűnik elérhetőnek. Az élelmiszer- és energiaárak esetében csak a bizonytalanság a biztos, nem feltétlenül játszanak jövőre is visszahúzó szerepet az inflációban. A választási hajrában várhatóan elköltendő többletbevétel és a 2002-ben bevezetendő 25 százalékos minimálbér-emelés bizonyára nem lesz jó hatással a szolgáltatások áralakulására. Ezek súlya egyébként is folyamatosan növekszik (jelenleg 27,6 százalék), s áruk átlagon felüli emelkedést mutat (9 százalékot az elmúlt 12 hónapban).
Kishonti László
