Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Már-már közhely a megállapítás, hogy a terrortámadás az amúgy is lassuló amerikai gazdaság problémáira csak rátett egy lapáttal. A közvetlen kár legalább harmincmilliárd dollárra becsülhető, a terror következményeit elszenvedő Manhattan egyébként az amerikai GDP mintegy 2,5 százalékát állítja elő. A támadás közvetlenül markáns egy százalékkal csökkentheti az amerikai GDP-t. A második negyedév igen szerény teljesítménye után sajnos nem kérdés, hogy a harmadik negyedévben megindul a gazdaság visszaesése. A kilábalás gyorsasága elsősorban a lakossági fogyasztáson (ez az amerikai GDP kétharmadára rúg) és a bizalmon múlik, ezen utóbbiak ösztönzésére a Fed már szinte elkeseredett lépéseket tett, mintegy három hét alatt egy százalékkal csökkentve az irányadó kamatlábakat. Egyes közgazdászok egyenesen arra szólítanak fel, hogy a polgárok hazafias okok miatt tartsák szinten vásárlásaikat, illetve mellőzzék részvényeladásaikat. Soros György véleménye viszont az, hogy a piaci mechanizmusokra patriotizmussal nem lehet hatni. Mértékadó amerikai nagyvállalati vélemények szerint a visszaesés a következő esztendő első feléig is eltarthat.
Az amerikai gazdaság lassulása már a feltörekvő országok gazdasági teljesítményére is rányomta bélyegét. Ismeretes, hogy az év/év alapon számított reál-GDP-változás az USA-ban a második negyedév során 1,2 százalékra redukálódott, bár a várakozásokat szerencsésen teljesítette. Pontosan egy éve az amerikai gazdaság ereje teljében volt, ekkor - sokak szerint túlfűtve - 5,2 százalékkal zakatolt a világ legnagyobb gazdaságának mozdonya. A folyamatos lassulás határozottan megtette a hatását az úgynevezett feltörekvő piacokra is (ez tűnik ki a fontosabb országokból szállingózó adatokból). Mexikóban a lassulás különösen látványos volt, itt a második negyedévben a GDP változása pontosan 0 százalékra csökkent a korábbi negyedévekben tapasztalható 7-8 százalékos szintről, de a lassulás Brazíliában is látványos méreteket öltött. Ezekben az országokban az USA gazdaságának lassulása „felnagyítottan" jelentkezett.
A terrortámadás óta napjainkig a feltörekvő országok tőzsdéi igencsak eltérően teljesítettek. A repülőgépek becsapódása után dollárban mérve a világon négy tőzsde (ezek közül három feltörekvő) mutatott fel pozitív teljesítményt. A Hang Seng 6,6, a finn Hex 3,5, a portugál PSI-20 2, és meglepetésre a BUX 1 százalékos erősödést produkált. A vesztesek között elsősorban a latin-amerikai börzék találhatók, a brazil tőzsdén 17, az argentinon 22,5 százalékkal csökkentek az árfolyamok. Az abszolút vesztes az amúgy is válságban levő Törökország volt, itt a kulcsvalutában mérve a támadások óta 27 százalékkal zuhantak az árfolyamok.
A feltörekvő tőzsdék kilátásai a közeljövőben is meglehetősen eltérőnek tűnnek. Különösen sebezhetőek lesznek az amerikai gazdaságnak erősen kitett piacok (elsősorban Mexikó és Brazília), illetve egy esetleges konfliktusnak kitett régiók börzéi.
Mivel a lassulás kiemelten érinti az Egyesült Államokat mint tőkeközpontot, határozottan csökkenni fog a hozzá gazdaságilag szorosabban kapcsolódó latin-amerikai térségbe való működőtőke-beáramlás, csökkentve a terület konjunkturális kilátásait. A folyamat a kelet-közép-európai térségben korántsem lesz ennyire jelentős, már csak azért sem, mert az Egyesült Államok közvetlen részesedése a mindenkori működőtőke-beáramlásból viszonylag csekély.
A szituáció annyiban viszont kellemetlen, hogy a kelet-közép-európai régió eddigi csekély felértékelődésére egy másik régió kárára került sor. Ezt nem szabad elfelejteni, mielőtt az erős optimizmus csapdájába esnénk. Fontos szempont, hogy a feltörekvő európai régiónak nem az Egyesült Államok a klasszikus tőkeközpontja, de „fund flow" (nyílt befektetési alapok pénzáramlása) szempontjából már annál inkább. Különösen jó teljesítményt nyújthat Oroszország („konjunkturálisan is") a globális gazdaságoktól történő erősebb izolációja miatt. Az említett országra egyébként több stratéga is leteszi a voksát.
Kérdés, hogy a korábbi időszak mellőzöttsége után a régió relatív felértékelődése tartósabb lesz-e. Vélhetően az integrációs folyamatok előrehaladtával a folyamat akár tartós is maradhat. Így több tényező kölcsönösen kedvező hatása esetén az amúgy relatíve igen szerény méretű kelet-közép-európai tőzsdék ismét szebb napokat érhetnének meg. Igazi optimizmusra azonban nincs sok ok, hiszen egy lassuló világgazdasági környezetben minden tőzsde nehéz napokat kell hogy megéljen.
P. A.
