Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Nasdaq Composite Index (röviden csak „a Nasdaq”) felépítése és jellemzői viszonylag kevéssé ismertek, annak ellenére, hogy a tőkepiaci hírek egyik főszereplője a mutató. Az index 1971 óta létezik és azóta több részindexet alakítottak belőle, ezek közül a legfiatalabb és egyben a legfontosabb, a Nasdaq Computer Indexet 1993 novembere óta számolják.
A Nasdaq technológiai részvényekkel túlsúlyozott index, a két legfontosabb szektor, a számítástechnikai és a telekommunikációs szektor részesedése meghaladja az 52 százalékot. A Nasdaq Computer Index súlya a teljes Nasdaqon belül 42,3 százalék. A Nasdaq indexben több mint 6000 részvény szerepel, a kulcsfontosságú komputerindexnek mindössze 654 tagja van. Súlyozás szerint a második a Nasdaq Ipari index (Nasdaq Industrial, súlya 22,8 százalék), 2130 részvénnyel.
A Nasdaq Composite 2000 márciusa óta végbemenő brutális korrekciójában a Computer index oroszlánrészt vállalt, a 2000. március 10-ei csúcs óta 63 százalékot zuhant, ennél többet csak a Nasdaq Telecom (súlya 9,16 százalék, 202 részvény van benne) veszített. A vizsgált időszakban egyébként a legjobban a Nasdaq Bank Index teljesített (561 tag, 6,3 százalékos súly) 56,4 százalékos emelkedéssel. (Nagyobb, ötéves periódust vizsgálva a győztes még mindig a komputerindex éves szinten átlagosan 20,2 százalékos emelkedéssel, a leggyengébb teljesítményt pedig éves átlagban az ipari index produkálta, 6,2 százalékkal.)
A Nasdaq indexek az elmúlt egy év lemorzsolódása után még mindig elég magasak, ha a hagyományos szektorok képviselőivel vetjük össze őket. A kompositeindex osztalékhozama például mindössze 0,27 százalék, ami elhanyagolható. A visszatekintő P/E (árfolyam/nyereség) mutató negatív, nem értelmezhető, idei évi előrejelzésekkel számolva pedig 128. A Nasdaq Telecom még az idei évre is negatív P/E mutatóval „kecsegtet”, így az alacsony kockázatvállalási hajlandóságú befektetők vélhetően nem fognak tolongani az amerikai távközlési részvényekért. Ami viszont némileg megnyugtató, hogy a szektor P/BV (ár/könyv szerinti érték) mutatója meglepően alacsonyra, 2,7-re szelídült, sőt az átlagos P/S (ár/árbevétel) mutató is viszonylag barátságos a maga 2,15-ös értékével. A komputerindex előrejelzett P/E mutatója 64,1, rémisztő viszont, hogy az átlagos P/S mutató 4,9, de a P/BV se tekinthető alacsonynak, értéke 7,3-szoros.
Ezek alapján nem csoda, hogy több vezető amerikai üzleti stratéga szerint a piacok értékeltsége még túlzottan magas, sőt bizonyos vélemények szerint a hedge fundok jelenlegi helyzete jelentős „buborékkockázatot” hordoz. A technológiai szektor alulsúlyozása így egyelőre indokoltnak tűnhet. Sőt a technológiai részvények esetében a manapság leggyakrabban javasolt befektetési stratégia az, hogy a szektor egészébe nem, csak gondosan kiválasztott szereplőibe szabad fektetni.
Az idei év első negyedében a számon tartott technológiai társaságok 48 százalékának profitja nem érte el az eredményvárakozásokat, ez 1996 óta a leggyengébb arány (ekkortól nőtt meg az új gazdaság jelentősége és ekkortól állnak rendelkezésre adatok). Különösen nagy volt ez az arány a távközlési alkatrészgyártóknál (80 százalék), illetve a félvezetőgyártóknál (79 százalék). A várakozásokat egyébként jellemzően az e-kereskedelemmel, illetve az internetes infrastrukturális szolgáltatásokkal foglalkozó társaságok eredménye haladta meg. A második negyedévre vonatkozó becslések szerint a profitfigyelmeztetések száma akár az ezret is elérheti. Az IBES adatai szerint a második negyedéves eredményekre vonatkozóan közel 600 előzetes társasági kommentár érkezett, ezek 63,5 százaléka volt negatív, 20 százalékban pedig a vártnál jobb eredményre számítanak. Ha ez az elkövetkező hetekben így folytatódik, teljesen elfelejthetjük az „eredmények vezette rally” lehetőségét. A kamatcsökkentések hatása a profitokon általános vélemények szerint látványosabban csak 2002 első negyedévében lesz majd érzékelhető.
Meglepően dinamikusnak tűnnek az eredményvárakozások konszenzusos adatai. A tech-szektorban 2001 végére vonatkozóan 80 százalékos gyarapodást várnak az elemzők, a növekedés 2002-ben is dinamikus lehet, 40 százalék. A gyarapodás persze ráfér a szektorra, elég csak emlékeztetni arra, hogy a Nasdaq-cégek átlagos egy részvényre jutó eredménye 2000-ben negatív volt.
Az adatok fényében mindenesetre úgy tűnik, hogy a legutóbb napvilágot látott, haloványan a javulás jeleire utaló makroadatok ellenére az amerikai részvénypiac értékeltsége oly magas, hogy egy rövidesen bekövetkező erősebb pozitív korrekció lehetősége minimális, a Nasdaq Composite tekintetében pedig az elkövetkező fél évben a mostani sáv megtartása is eredmény lenne.
Prelovszky Attila
