Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az euró lejtmenete a múlt héten is folytatódott, miután az eurózóna gazdaságának lassulásáról és az inflációs nyomás erősödéséről árulkodó, a stagfláció rémét előrevetítő adatok sora látott napvilágot. Az igazi meglepetést azonban az jelentette, hogy a piacok által egyébként is lebecsült Európai Központi Bank (ECB) elnöke, Wim Duisenberg kijelentette: az árfolyam alakulása miatt nincs ok aggodalomra, ha nincs veszélyben az árstabilitás, márpedig jelenleg erről szó sincs. Igaz, az egyre nagyobb tekintélynek örvendő bankelnök ehhez nem mulasztotta el hozzátenni, hogy természetesen az intervenció fegyvere arzenáljuk része, és az esetleges beavatkozásról majd csak utólag tájékoztatják a nagyközönséget.
Elvileg a gyenge euró segítheti a térség lassuló gazdaságának exportját, de az importárak emelkedésén keresztül felfelé nyomja az inflációt. Így a nyilatkozatok ellenére elemzők szerint nehezen képzelhető el, hogy a tavaly novemberben háromszor is interveniáló ECB a partvonalról szemlélhetné az euró vergődését. Az amerikai foglalkoztatási adatok - mindig különösen nagy figyelemmel kísért - péntek délutáni közlése előtt az euró az ezt megelőzően utoljára tavaly novemberben látott 0,8441 dolláros, 0,5953 fontos és 99,98 jenes szinteken is forgott.
A magyar bankközi devizapiacon a forint tovább erősödött az euróhoz képest. A múlt hétfőn még 255,4 forintos, a sáv erős oldalán, a sávközéptől számított 6,73 százalékos szint csütörtökre 253 forintra - másfél éve nem látott szintre -, azaz 7,65 százalékra erősödött. Innen azonban még napon belül 0,35 százalékponttal gyengült a hazai fizetőeszköz. A május 4-i sávszélesítés óta még nem fordult elő, hogy napon belül ilyen mértékben gyengült volna a forint a sávban, így ez a tény óvatosságra utalt az első negyedévi GDP-adatok pénteki nyilvánosságra kerülése előtt - hívta fel a figyelmet a Hanwha Bank szakértője.
A NAPI Gazdaság elemzői konszenzusa év/év alapon 4,14 százalékos GDP-bővülést várt, a tényadat pedig 4,4 százalékot mutatott, de a prognózisnál kedvezőbb mutató hatása nemigen érződött a kereskedésben. A forint leheletnyit még gyengült is a hírre, majd az előző napi záróértékén születtek az utolsó üzletek, a sáv erős oldalán, a középtől számított 7,36 százalékon, 253,8 forinton.
Technikai elemzői szempontból a dollár/forint árfolyamban háromszög alakzat rajzolódik ki, amelynek felső határvonala a tavaly október végén kialakult 319 forintos eddigi abszolút csúcsból eredeztethető. Az alsó határvonal a január 3-án kialakult 277 forintból húzható meg, és a kereskedés egyre szűkülő sávban folyik. Ez azt vetíti előre, hogy lassan várható az alakzatból valamelyik irányban való kitörés.
A forint euróhoz viszonyított helyzetét ezen a héten fundamentálisan befolyásoló tényező lehet a ma nyilvánosságra kerülő áprilisi folyó fizetési mérleg, a NAPI Gazdaság elemzői konszenzusa 77 millió eurós hiányt vár. Eddig kedvező tendenciát jeleztek az adatok, az első három hónapban végig a vártnál jobb lett a mérleg. Az éppen a sávszélesítés napján közölt márciusi hiányt később az MNB a felülvizsgálat után kisebbre módosította. Szintén hatással lehet a kereskedésre, hogy a kormány várhatóan mai ülésén tárgyal a devizaliberalizációról szóló rendelet tervezetéről, amelyben lehetővé tenné a külföldieknek devizaárfolyam-kockázatuk fedezését és egyebek mellett valószínűleg megengedné nekik a diszkontkincstárjegyek vásárlását.
Az egynapos hitelek piaca a múlt héten meglehetősen hektikusan alakult, az előző napokban még 13 százalék feletti szint szerdán pillanatok alatt 10,5 százalékra esett, majd 9,5 százalékos centrumra állt be a kereskedés. A Hanwha üzletkötője szerint a nagy zuhanás oka az volt, hogy szerdán szabadultak fel a jegybanknál elhelyezett kéthetes betétek. Ez az egyenletes banki tartalékolás közepette hirtelen nagy likviditástöbbletet okozott, az egynapos hitelek kamatának 10,6 százalékra történő pénteki emelkedése pedig már az új tartalékolási periódus számlájára volt írható.
B. P. A.
