Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Eldőlni látszik a forint trendje azután, hogy a bankközi devizapiacon végig erősödött a múlt héten a sávban, és a május 4-i sávszélesítés óta rekordmagasságban, a középtől a sáv erős oldalán számított 6,7 százalékon is kereskedtek vele pénteken. Így a hazai fizetőeszköz az euróhoz viszonyítva több mint 4 százalékkal ér többet, mint három héttel ezelőtt és csak a múlt héten 1 százalékkal erősödött. Pénteken csúcsszinten, 255,6 forinton is folyt a kereskedés a közös európai pénzzel, szemben a hétfői 258,4 forinttal. (Az eddigi rekordot május 11-én, az áprilisi inflációs adatok után 6,19 százalék jelentette.)
A Reuters elemzői konszenzusa az év végére a sáv erősebbik oldalán, a középtől számított 7,52 százalékot jósol, de az eddigi fejlemények alapján valószínűleg azoknak lehet igazuk, akik ennél nagyobb értéket várnak, csak éppen ez még az év vége előtt bekövetkezhet. Kérdés, vajon az ilyen mértékű és gyorsaságú erősödésre milyen forgatókönyve van a pénzügyminisztériumnak és a jegybanknak, amelyek láthatóan minél gyorsabban szeretnék a devizaliberalizációt megvalósítani. (Eddig az MNB határozottan cáfolta, hogy létezne belső intervenciós sáv, azonban megfigyelők szerint könnyen elképzelhető, hogy a forint további, intenzív erősödését már nem nézné tétlenül.)
A múlt heti forinterősödés mindenesetre meglephette azokat, akik az importszámlák hó végi kiegyenlítése miatt forintgyengülésre számítottak - mondta a Hanwha Bank szakértője. Ellenőrizhetetlen piaci pletykák szerint az események fordított alakulásában külföldiek hét eleji állampapír-vásárlásai mellett szerepet játszhatott, hogy az euró megroggyant a dollárral szemben. Ennek következtében újra a sávszélesítés előtti napon kialakult magasságba, kerek 300 forintra emelkedett az amerikai pénz jegyzése. Ezt a szintet a jegyzés áttörni azonban nem tudta - ebben némi profitkivét is szerepet játszhatott -, így a múlt héten a forint sávon belüli mozgásából érdekes módon azt lehetett kiolvasni, mint ha a hazai pénz a dollárhoz lenne rögzítve, hiszen azzal szemben kisebb ingadozás mutatkozott, mint az euró esetében.
Az egynapos hitelek piacát egyértelmű emelkedés jellemezte, miután a hétfőn még 11,05 százalékos üzleteket pénteken már 13 százalék felett kötötték. A Hanwha szakértője szerint ennek legvalószínűbb magyarázata, hogy az MNB-nél szerdán elhelyezett 2 hetes betétállomány - ami 179,4 milliárd forint volt - likviditásszűkét okozott és az állampapír-piaci kifizetési határidők hasonló hatásúak voltak, hiszen a tartalékolás egyenletesen alakult, így ez nemigen okozhatta a nagy emelkedést.
A nemzetközi devizapiacon az euró legutóbb tavaly november végén látott szintre gyengült a dollárhoz képest, miután szerdán Németországban és Franciaországban a térség gazdasági növekedési ütemének lassulására utaló adatok láttak napvilágot. Ráadásul az előzetes adatok szerint Németországban a 12 havi infláció májusban legalább 3,3 százalékra emelkedett az áprilisi 2,9 százalékról, azaz még távolabb került az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékos plafonjától. A piac gyorsan kihasználta, hogy ezzel az ECB mozgástere leszűkült - kormányzótanácsa nem is nyúlt a 4,5 százalékos irányadó repokamathoz -, és 0,8567 dollárra verte le az euró árfolyamát, amely csütörtökön is nyomás alatt maradt, a távol-keleti kereskedési időben kerek 0,85 dollár, 0,6009 font, illetve 101,2 jen jelentette a fél éve nem látott mélypontokat. A 0,85 dolláros szint közismerten sok piaci szereplő célpontja volt, elérését követően ezért zárták pozícióikat. Ennek, valamint a Bundesbank kereskedelmi vásárlásainak betudhatóan péntek délelőtt a jegyzés átmenetileg 0,86 dollár fölé emelkedett. Most hangsúlyosabban esett latba a tokiói pénzügyminisztérium verbális intervenciója is, mert még sokan emlékeztek arra, hogy tavaly szeptemberben a G-7 államok az euró/dollár 0,86 fölé kerülését használták ki összehangolt intervencióra.
B. P. A.
