Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt év első három negyedévében a kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek több mint 4,26 millió bankkártyát bocsátottak ki. Ha nem számolunk a gyerekkorúakkal (0-14 év), akik a népesség 17 százalékát teszik ki, akkor a magyar lakosság több mint 50 százaléka rendelkezik bankkártyával. Természetesen ez az arány a valóságban némiképp alacsonyabb, hiszen sok bankkártyabirtokos egynél több kártyával rendelkezik.
Ha a pénzügyi kultúrának része a kártyahasználat, akkor nem lehet okunk panaszra, legalábbis ha a környező, átalakulás alatt álló országokhoz mérjük teljesítményünket. Az elmúlt öt évben mintegy tizenötszörösére emelkedett a kártyák darabszáma. Ha a növekedés ütemét vizsgáljuk, akkor a csúcs 1995-ben volt, amikor is megduplázódott az állomány az előző évihez képest. A múlt évben már csak 18 százalékkal nőtt a kártyaszám az 1999. évihez viszonyítva.
A piacon lévő kártyák 96 százaléka Europay (63 százalék) vagy Visa logót (33,5 százalék) visel, vagyis ezen két rendszerhez tartozik. A Europay tovább őrzi vezető helyét, kártyáinak száma a múlt év szeptemberében átlépte a 2,7 milliót. A maradék 4 százalékon az American Express/Amex (0,1 százalék), a Diners (0,1 százalék), valamint a kibocsátó bankok saját logós kártyái (3,3 százalék) osztoznak.
Érthető okokból az olcsó, elektronikus (tehát nem dombornyomott) Cirrus/Maestro és a Visa Electron a legnépszerűbb. Ez a két kártyatípus együttesen több mint a háromnegyedét adja a teljes kártyaszámnak. (Ezeket követik azok a kártyák, amelyek kizárólag Magyarországon, a GBC logóval ellátott ATM-ekben használhatók készpénzfelvételre.)
A teljes kártyaforgalom 96 százalékát a magyar kártyabirtokosok hazai készpénzfelvételei és vásárlásai tették ki.
A 4 millió 286 ezer hazai kibocsátású kártyával 73 millió 447 ezer tranzakciót hajtottak végre, 1547 milliárd forint értékben. Egy-egy kártyát a múlt év szeptemberéig 17 alkalommal használtak a birtokosok, vagyis havonta két művelet sem jut rájuk. Ezek átlagos értéke 21 ezer forint volt.
A műveletek 82 százaléka készpénzfelvétel, vagyis a vásárlásra csak 18 százalék jutott. Ha a készpénzfelvétel és a vásárlás arányát nem darabszámban, hanem értékben nézzük, akkor az arány még rosszabb, a teljes forgalom 93 százaléka jut a készpénzfelvételre. (Az egy-egy vásárlásra jutó összeg 8 ezer forint körül volt.) A kép így már nem túl rózsás, hiszen az átlagos kártyabirtokos egy évben hússzor kivesz a bankautomatából 21 ezer forintot, azaz a fizetését vagy a nyugdíját, és kétszer kártyával fizet a nagybevásárlások alkalmából.
Pedig lenne hol fizetni, mert a kártyaelfogadó helyek száma - már ami a kereskedői elfogadóhelyeket illeti - az elmúlt három évben megkétszereződött - a bankok adatai alapján 22 465. A Europay rendszer kártyáit elfogadó kereskedők száma 15 675, a Visa-kártyákét elfogadóké pedig 15 570 volt elmúlt év első fél-évében. Az MNB elemzése megjegyzi, hogy ezeket a számokat csak tájékozató adatként kell kezelni, ugyanis sok kereskedő több bankkal is szerződést köt az általuk kibocsátott kártyák elfogadására.
Más a helyzet azokkal a speciális nemzetközi kártyákkal, amelyeknél a kereskedőknek nincs lehetőségük arra, hogy több bankkal is szerződjenek, ezek a számok tehát pontosak. A Diners-kártyákat 4560, a JCB-kártyákat 6807, az Amex-kártyákat pedig 7774 helyen lehet vásárlásra használni. A kártyák segítségével készpénzt felvenni a bankjegykiadó automatákból, valamint bankfiókokban a bankok által működtetett kirendeltségeken, illetve a Magyar Posta fiókjaiban lehet. A múlt év első félévének végén 2440 ATM működött az országban, a bankfiókok közül pedig 2568-ban lehetett kártyával készpénzhez jutni.
R. G.
