Nincs vészhelyzet a Renault háza táján, csak még nyereségesebbé kell tenni a céget. Lényegében ezt az egyetlen elvárást fogalmazta meg legutóbbi nyilvános programbeszédében Carlos Ghosn, a csoport elnök-vezérigazgatója. A 2009 végéig szóló tervek ismertetésével ugyanakkor kötelezettséget vállalt azok teljesítésére, ami éppúgy fontos a Renault-alkalmazottaknak, mint a részvényeseknek. Mindkét fél érdeke, hogy a Renault legyen az európai autógyárak közül a legnyereségesebb.
A megvalósításhoz Ghosn három feladatcsoportot dolgozott ki, ebből az első a Renault történetében még soha nem tapasztalat termékoffenzíva, amelynek keretében 2009-ig összesen 26 új modellel gyarapszik a kínálat. Ezen belül fele részben meglévő típusok újulnak meg – például a Mégane család, a Twingo, a Kangoo vagy a kishaszonjármű Master –, fele részben olyan járműveket mutatnak be, amelyekkel eddig nemigen próbálkozott e francia márka: sport-szabadidő-terepjárót (SUV), négykerék-meghajtású, illetve sport- és cross-over típusú autókat, valamint „réspiaci” járműveket.
Az idei kettő után 2007 és 2009 között évente átlagosan nyolc új modellel jelentkezik a francia márka, ami kétszer annyi, mint az 1998–2005 közötti időszakban. Ezzel a Renault a több lábon állást választja, s így kevésbé lesz kiszolgáltatva a piac ingadozásainak. Ghosn erre példaként említette a Mégane családot, valamint a Scenicet, amelyek kelendőek, s tavaly a cégcsoport nyereségének felét hozták, ám népszerűségük nem tarthat örökké. Az egy modellcsaládtól való függés rontja egy autógyártó eredményességét. A Renault-csoport 3,367 milliárd eurós tavalyi nettó eredménye 531 millió euróval több a 2004. évinél, ugyanakkor csoportszinten az üzemi árrés az árbevétel 3,2 százaléka, 1,323 milliárd euró volt, ami 792 millió euróval kevesebb, mint az azt megelőző évben. Hasonló mértékben csökkent az autóüzletág üzemi árrése. Az egy részvényre jutó nettó eredmény 13,19 euró volt 2005-ben, ami 2,03 euróval több a 2004-esnél, s a Renault igazgatótanácsa az osztalék 33 százalékos növelését terjeszti be a májusi közgyűlés elé. Ghosn az üzemi árrés hat százalékra növelésével az idei több mint kétszeresére, részvényenként 4,5 euróra akarja emelni az osztalékot 2009-re.
A tervek valóra váltásának egyik kulcsmodellje a jövő évben a márkaszalonokba kerülő új Laguna, de nagyon fontosak a 27 ezer eurónál drágább prémium autók között megjelenő új Renault-modellek is. Ebben a szegmensben mind a minőséget, mind a presztízst tekintve az első három márka közé akar kerülni a Renault és a jelenleginél kétszer több prémiumautót kíván értékesíteni. A kínálat „túlsó végén” lévő Loganoktól szintén sokat várnak. A modellcsalád kombival és kishaszonjárművel is gyarapszik, ami tovább erősítheti piaci pozícióit. Európán kívül az év második felében új öt és hét férőhelyes break változat bevezetésével bővül a Logan-kínálat. Összességében 2009-re túl szeretnék szárnyalni a 3,3 milliós gyártást, ami mintegy 800 ezerrel több a tavalyinál. A 2005-ben értékesített 2,533 millió új Renault 1,7 százalékkal több a 2004-esnél, miközben átlag négy százalékkal szűkült a kontinens autópiaca. Európán kívül a Renault, a Logan és a Nissan-örökség részeként a Samsung járult hozzá a növekedéshez. Ghosn egyelőre nem akar látványosan betörni az észak-amerikai autópiacra a Renault-val, de az összesített értékesítés tervezete szerint az Európán kívüli eladások 2009-re 27-ről 37 százalékra nőnek. Az elnök-vezérigazgató szerint a Renault-csoport nem szorul alapvető átszervezésre s – számos konkurens márkától eltérően – gyárbezárásokkal sem kell számolni, hiszen a modellpaletta bővítése és a mennyiségi növekedés elég munkát ad, ám a „Renault Commitment 2009” elnevezésű program végrehajtásához költségcsökkentésre is szükség van. Bár egyes szakértőknek vannak kétségeik a tervek megvalósíthatóságát illetően, elismerik, hogy Ghosn a Nissan-csoport felvirágoztatásával a mostaninál lényegesen nehezebb feladatot is megoldott már.
