A nyersolaj hétfőn kéthetes csúcs közeli szinten cserélt gazdát, az augusztusi jegyzés hat centtel, 70,81 dollárra csökkent a New York-i kereskedelmi tőzsde (NYMEX) zárás utáni elektronikus forgalmában. Jelenleg az árak 18 százalékkal magasabbak, mint egy éve. Az áremelkedésnek két oka van. Az amerikai energiaügyi minisztérium arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban a napi benzinfogyasztás a június 16-án zárult négy hét során az egy évvel korábbi szintről 0,9 százalékkal, 9,41 millió hordóra bővült, ugyanakkor a benzinkészletek csak 213,4 millió hordóra növekedtek, s 1,2 százalékkal elmaradtak a tizenkét hónappal korábbi szinttől. Így a növekedési ütem nyolc egymás utáni emelkedést tekintve a legkisebbnek bizonyult. Aggodalmat keltett az is, hogy Kazem Vaziri-Hamaneh iráni olajminiszter vasárnap úgy nyilatkozott: leállíthatják az olajszállításokat, ha a nukleáris vita kapcsán az ország érdekeit sértő döntés születik. A trendet erősítheti, hogy az OPEC legutóbb azt közölte: a világ napi olajigénye idén 1,6 százalékkal, 84,63 millió hordóra emelkedhet, s a kartellnek napi 28,7 millió hordót kell szállítania, 100 ezer hordóval többet az egy hónappal korábban várt mennyiségnél.
A nyersolaj ára jelenleg is a hordónkénti 70 dollár körül mozog, s egyelőre nem lehet előre tudni olyan eseményről, ami komolyabban befolyásolhatná a piacot – közölte lapunkkal Szűcs Örkény, a Hamilton Tőzsdeügynökség elemzője. Hozzátette: az utóbbi időben két ország, Irán és Nigéria tartotta lázban az olajpiaci befektetőket. Előbbi államban az atomprogrammal akadnak gondok, míg az afrikai országban a lázadó, a csővezetékeket fel-felrobbantó „mezítlábas harcosok” tartják rettegésben a tőzsdéket. A számítások szerint az effajta „hisztis szituációk” legalább 20-25 dollárral emelik meg a kőolaj árát. Ezzel szemben viszont az ellátási visszajelzések például az Egyesült Államokban az utóbbi időben rendre megfelelő nagyságú tartalékról szóltak.
