A világ acéléhsége az évezred kezdetével erőteljes növekedésnek indult, az árak igencsak nekilódultak, s néhány helyen már a hiány jelei is mutatkoztak. Amiről azonban kevesebben beszélnek: a nyersacéltermelés felfutásával az úgynevezett betétanyagok, többek között az acélhulladék felhasználása is gyorsan emelkedett. Tavaly például a majdnem 1,1 milliárd tonnás nyersacéltermeléshez 410-420 millió tonna acélhulladékot használtak fel világszerte – közölte lapunkkal Tardy Pál, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatóhelyettese. Utóbbi mennyiség felét a primer felhasználásból – azaz közvetlenül a feldolgozáskor keletkező –, másik felét a már elhasznált berendezésekből, járművekből származó hulladék teszi ki. Az igények növekedésével egyetemben az árak 2005 első feléig igencsak megszaladtak, 2003-hoz képest például a duplájára emelkedtek, ma viszont „csak” 60-70 százalékkal haladják meg a három évvel ezelőtti értéket. Ár- és keresletbefolyásoló tényező többek között az is, hogy a gyártott acélból jó minőségű vagy tömegterméket kívánnak-e létrehozni, utóbbihoz ugyanis nagyobb arányban lehet szennyezettebb hulladékot keverni.
Tardy elmondása szerint Magyarország nettó exportőr az acélhulladék terén. Az évi mintegy kétmillió tonnás acéltermelésünkhöz ugyanis valamivel kevesebb mint 900 ezer tonna hulladékot használunk fel, míg az export mintegy 750-800 ezer tonna. A kivitel fő iránya Olaszország, Szlovénia, Törökország, Szlovákia, kisebb mértékben Ausztria és Németország. A nagy volumenű kivitelt elősegíti, hogy a nyersacéltermelés nagy részét adó Dunaújváros integrált technológiával jó minőségű acélt állít elő, ahol a hulladék részaránya alig 30 százalék.
Mértékadó becslések szerint ma szerte a világon a fizikailag rendelkezésre álló acélhulladék mintegy 50 százalékát gyűjtik be, s ez Magyarországon is így van. A maradék egy része begyűjthetetlen, másik részét csak nagyobb ráfordítással lehetne visszanyerni. A gazdaságosan összeszedhető hulladék mennyisége azonban annál nagyobb, minél magasabb a hulladék ára. Hosszabb távon – az acéltermelés növekedése miatt – ezért nem kell általános acélhulladék-hiánnyal számolni, hiány léphet fel azonban a jó minőségű, tiszta acélhulladékokból, elemzők szerint erre már határozott jelek is vannak. Emellett várható, hogy ezek ára a vasércével párhuzamosan emelkedik majd.
A prognózisok szerint Magyarország továbbra is nettó acélhulladék-exportőr marad, s a jövőben is Olaszország és Törökország lesz a fő célország, ahol az elektroacél-gyártást privilegizálják. Ennek egyik jellemzője pedig, hogy egy tonna nyersacél előállításához több mint egy tonna hulladék szükséges.
Bakonyi Attila