Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén áprilisban a fehér asztali borok értékesített mennyisége 22 607 hektoliterre csökkent, ami a márciusinál 8,6, míg az egy évvel korábbihoz képest 12,2 százalékkal alacsonyabb – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adataiból. Áprilisban az úgynevezett lédig kiszerelés kivételével – amelynek eladása 46,9 százalékkal növekedett – valamennyi kiszerelés eladása visszaesett az előző hónaphoz viszonyítva. A fehér tájborok értékesítése ugyanakkor márciushoz képest 26,5 százalékkal, 22 060 hektoliterre növekedett áprilisban, ami a tavaly áprilisi volumenhez viszonyítva 37,1 százalékos bővülés – elsősorban a lédig kiszerelésű export bővülésének következményeként. Az árak tekintetében azonban egyértelmű a mérséklődés. A fehér asztali borok értékesítési átlagára áprilisban 10 199 forint volt hektoliterenként, ami márciushoz képest 3,2 százalékos csökkenés. Hiába adtak el ugyanis több olcsóbb, lédig kiszerelésű bort, más kiszerelésekből az értékesítés visszaesett. A fehér tájborok esetében az átlagár visszaesése még szembetűnőbb: áprilisban 9,2 százalékkal, 14 208 forintra csökkent hektoliterenként az előző hónaphoz képest. Az árcsökkenés ezek esetében is az alacsony átlagárú, lédig kiszerelésű borok értékesítési arányának jelentős bővüléséből ered, amit még e kiszerelés átlagárának 13,3 százalékos csökkenése sem tudott lerontani.
A minőségibb helyi termesztésű borok nem csak nálunk nem fogynak jól, hanem egész Európában sem. Nem véletlen tehát, hogy a bor-túltermelés megakadályozása érdekében az Európai Bizottság a szőlőtermő területek csökkentését tervezi, az összesen 3,5 millió hektárnyi szőlőből 400 ezer hektárt felszámolnának. Az ügy hátterében az EUPolitix szerint az áll, hogy az EU-nak évente mintegy 500 millió eurójába kerül megszabadulni az el nem adott bortól, a boripar ugyanakkor 1,3 milliárd eurót emészt fel az EU éves költségvetéséből. A bizottság elé kerülő jelentés javasolja majd, hogy a támogatási költségvetést tagállamokra elosztva határozzák meg, ne pedig egyetlen közös alapból „gazdálkodjanak”. A tagállamoknak jutó rész nagyságát pedig a korábbi termelés függvényében állapítanák meg. Más reformtervek a termeléssel és a minőségi követelményekkel kapcsolatos szabályozást alakítanák át úgy, hogy ennek eredményeként az európai bor versenyképessé válna az ausztrál, dél-afrikai és amerikai borokkal szemben. Az európai boripar reformját célzó jelentést várhatóan az európai biztosok június 21-i ülésén fogadják el. A dokumentumot a tagállamok az év második felében tárgyalják, konkrét törvénymódosítási javaslatok 2007 elején várhatók.
Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja kezdeményezésére a napokban Budapesten egyeztettek a magyar szőlész- és borászszakma képviselői. Az informális találkozó témája az EU nemrég megkezdődött borpiaci reformfolyamata volt. Tabajdi hangsúlyozta, hogy az uniós borrendtartás reformjára a fogyasztás csökkenése, az újvilági bortermelők által támasztott verseny következtében, az európai és benne a magyar pozíciók romlása miatt van szükség. A jelenlegi rendszer nem alkalmas a problémák megoldására, így Magyarország egy mélyreható reformban érdekelt. A reformnak egy piacorientált, versenyképes termelés irányába kell elmozdítania az európai szőlő- és bortermelést – vélekedett. Az egyeztetés célja a közös magyar álláspont kialakítási folyamatának megkezdése volt, s egyetértés született a reform fő kérdéseiben, irányaiban. Így abban, hogy az uniós költségvetési támogatásokat a szerkezetátalakítás és a marketing, a promóció javára kell növelni, a borrendtartáson belüli belső átcsoportosításokkal. A lepárlási támogatások közül a krízislepárlásra szükség van, valamint csökkenő mértékben, de a melléktermékek kötelező lepárlására is, míg a szeszesital-piacot támogató lepárlás érdemi csökkentésére, és a kettős hasznosítású fajták lepárlási támogatásának teljes megszüntetésére is. A szerkezetátalakítás keretében a résztvevők egyetértettek a „zöldszüret” támogatásának megteremtésében, és az ideiglenes kivágási támogatások lehetővé tételében, valamint a mustsűrítmény támogatásában. Egyetértés született a közösségi marketing szerepének erősítése, a termelői szervezetek szerepének növelése és a borkategóriák fő kérdéseiben is (ez utóbbiban két nagy kategóriát kellene megkülönböztetni, a földrajzi árujelzővel ellátott és az egyéb borok kategóriáját). Egy lényegi kérdésben nem volt egyetértés, mégpedig, hogy a jelenlegi telepítési kvótarendszer maradjon-e, vagy megszüntessék.
