Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közelmúltban megállt a szójatermékek árának növekedése, sőt minden termék ára csökkent, bár a forint dollárhoz viszonyított további gyengülése „elfedi” az áresés mértékét – hívja fel a figyelmet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztálya piaci jelentésében. Az áresés egyik oka az Egyesült Államok szója-vetésterületének csaknem 6 százalékos növekedése, aminek következtében a termés nagyobb lehet, mint az elmúlt két, rekordtermést hozó évben. A másik ok már korábbról ismert: nem megy jól az egyesült államokbeli szójatermék-exportőröknek, a világ fő fogyasztó régiói, Európa és Ázsia ugyanis főként dél-amerikai terményt vásárolnak. Ezért a nagy készletek továbbra is nyomják a világpiacot, annak ellenére, hogy a dél-amerikai termés nem volt túl jó.
A világpiaci árak annak ellenére is esnek, hogy ebben a gazdasági évben várhatóan 7,5 millió tonnával több növényolajat fogyaszt el a világ, mint tavaly. (Az elmúlt tíz év éves növekménye különben 4-5 millió tonna.) A kiugró olajfogyasztást erősíti az ásványi olaj árának újabb emelkedése is. Középtávon ugyanakkor az elemzők a növényi olajok és olajnövények áremelkedésére számítanak, elsősorban azért, mert a nagy olajnövénykészletek (elsősorban a szója esetében) csak a termelő országokra jellemzőek. A nagy fogyasztó övezetekben az olajmalmi kapacitásokhoz és a fogyasztáshoz képest inkább alacsony készletekkel lehet számolni. A repce árát március elején növelte a spekulánsok azon várakozása, hogy a kifagyások jelentősen csökkenthetik az európai termést. A károsodás mértékéről még nincs adat, de Európát sem hagyta érintetlenül az amerikai szójaár esése – bár a repce ára nem csökkent annyira, mint a szójáé. Az áresést azonban itt is „elfedi” a forint utóbbi időben elszenvedett gyengülése az euróval szemben, mégpedig annyira, hogy inkább jelentős árnövekedés érzékelhető.
Az agrártárcától kapott információk szerint Magyarországon idén 541 ezer hektáron terveztek napraforgót vetni a gazdálkodók – ez 5-10 százalékkal nagyobb terület, mint a tavalyi –, s eddig a tervezett terület 65 százalékán, 355 ezer hektáron sikerült földbe tenni a magot. A Dunántúlon 70, Kelet-Magyarországon inkább 30 százaléki körüli lehet az elvetettség a szándékhoz képest – becsüli a munkák készültségét Papula László. A növényolajgyártással foglalkozó Bunge Zrt. vezérigazgatója szerint gondot okoz, hogy – elsősorban Kelet- és Délkelet Magyarországon – a kiterjedt talajvizek, belvizek miatt késik a vetés, nagyon sok területre egyáltalán nem is lehet rámenni a gépekkel. A kukoricát és a napraforgót gyakorlatilag egy időben kell elvetni (a kukoricát valamivel előbb). Ennek kapcsán a belvizes helyzet függvényében most nagy kérdés, hogy idén mennyi területet tudnak bevetni napraforgóval a tervekhez képest, illetve hogy mivel vetik be a kiszemelt földeket. Ha ugyanis a kukoricát nem tudják elvetni időben a gazdálkodók, de a terület legkésőbb május végén, június elején már vethetővé válik, akkor ez a helyzet a nagyobb napraforgóvetésnek kedvez, ezekbe a földekbe ugyanis előreláthatóan az olajos növényt teszik majd. A mezőgazdászok szerint a következő három-négy hét időjárásán, belvízállapotán nagyon sok múlik.
A Bunge Zrt. már elkezdte kötni a termelőkkel a szerződéseket, ennek befejezése azonban a termelői hajlandóság miatt inkább a vetés befejezése után – idén május végén, június elején – várható. A felvásárlási árakat a vezérigazgató szerint elsősorban nem a belföldi helyzet, hanem a nemzetközi kereslet-kínálat alakítja, hiszen a cég „fő versenytársa” az exportcélra történő értékesítés. A feldolgozók a nemzetközi árakból kiindulva számolják ki, hogy mennyit adhatnak adott terményért. A nemzetközi árviszonyok szabják meg a leszállított árat, így a magyarországi leadási árat és az exportárat is. A Bunge gyakorlatilag ugyanezt az árazási struktúrát követi a szerződéseiben, az tehát, hogy kevesebb vagy több lesz-e a magyarországi termés, az árakban csak nagyon indirekt módon jelenhet meg. Inkább attól függhet sok minden, hogy Oroszország, Ukrajna termelése hogyan alakul, jóval kevesebb olajos növényt vetnek-e, elsősorban Ukrajnában a nagyon alacsony felvásárlási árak miatt, illetve mennyire fordulnak a gabona felé a termelők. Ez a hatás sokkal inkább érintheti a piacot, mint a hazai termelési eredmények alakulása – hívja fel a figyelmet Papula László.
