Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kismértékben enyhítette a tehéntej kvótarendszerét az agrártárca a vonatkozó rendelet visszamenőleges módosításával. Április elejétől az országos kvóta javára megvonják a tejtermelő éves kvótáját, ha az adott kvótaévről szóló kimutatások alapján egyáltalán nem állított elő tejet, nem vonják meg azonban, ha a következő év áprilisa előtt ismét hozzákezd a tejtermeléshez. A többi új szabály március végétől hatályos, ilyen például, hogy a felvásárló nagyobb körben igényelhet laboratóriumi tanúsítványt, amit korábban csak akkor tehetett, ha igazolta, hogy a tejet kizárólag kvótával rendelkező termelőtől vásárolta. A tanúsítványt most már meg lehet szerezni úgy is, hogy a felvásárló a tejkvótás termelőtől felvásárló másik felvásárlótól veszi át a tejet. További változás a tejkvóta átengedése. A kvótával rendelkező tejtermelő korábban is átengedhette tejtermelő kvótáját ideiglenesen egy évre más tejtermelőnek, mostantól azonban ezt akár három egymást követő évben is megteheti, egyszerre azonban csak mindig egyéves időtartamra. Új szabály, hogy a kvótával rendelkező termelő 2006 végéig akár át is írathatja kvótáját tejtermelést folytató, a Polgári törvénykönyv szerint meghatározott, úgynevezett közeli hozzátartozójára.
Kun Mihály, az 1100 tejelő szarvasmarhával és azok szaporulatával tejet is termelő Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. vezérigazgatója egyetért azzal, hogy a tejkvótát ideiglenesen át lehessen másnak engedni, illetve, hogy az említett rendelet némileg enyhüljön. A probléma azonban nem itt van a tejágazatban – hívja fel a figyelmet –, hanem a tejkvóta kihasználtságát illetően. Az országban 1,3-1,4 milliárd liter tejet termelnek csak meg a piaci szereplők – a Tej Terméktanács elnöke, Istvánfalvi Miklós becslése szerint tavaly 1,48 milliárd liter tejet vásároltak fel a feldolgozók, szemben az előző évi 1,55 milliárd literrel –, miközben Magyarországnak az EU körülbelül 1,7 milliárd liter termelését engedélyezi, vagyis a kihasználtság csak 90 százalékos, ágazati szakértők szerint a beáramló import miatt (NAPI Gazdaság, 2005. december 2., 16. oldal). Kun Mihály a piaci körülményekkel, illetve a tehéntartási kedv csökkenésével is magyarázza ezt, hozzáteszi ugyanakkor, hogy eközben Észak-Olaszországból Magyarországra jönnek nagy tételben tejet vásárolni.
Márciusban különben folytatódott a nyers tehéntej termelői árának fokozatos csökkenése, az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal alacsonyabb, kilogrammonként 62,80 forintos volt az átlagár – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának piaci jelentéséből (1 liter tej 1,03 kilogrammnak felel meg). Ez az ár 4,5 százalékkal, kilogrammonként 3 forinttal marad el a 2005. márciusi adattól, viszont másfél százalékkal magasabb, mint 2004 hasonló időszakában. Az országos átlagár alakulására negatív hatással volt az extránál gyengébb minőségű tej arányának megugrása is. Márciusban emellett tovább növekedett a felvásárlás mennyisége, de a növekedési ütem lelassult. A nyerstej termelői árának csökkenése az EU-ban is folytatódott.
