Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU-csatlakozás óta egy pozitívum biztosan történt a tejágazatban: bővül a fogyasztás. Erről Bessenyei Ferenc, a Tej Termékatnács (TT) elnökhelyettese beszélt a terméktanács sajtótájékoztatóján csütörtökön. A szakember szerint Magyarországon az egy főre jutó éves tejfogyasztás a korábbi 150 literről mostanra 160–164 literre növekedett. Üröm az örömben, hogy a többletfogyasztás alapját nem a hazai termelés bővülése jelenti, hanem a növekvő import, amelynek aránya a fogyasztásban jelenleg 25 százalék Istvánfalvi Miklós, a TT elnöke szerint. A szakember hangsúlyozta: a múlt évi tendenciákból látható, hogy az előző évek termeléscsökkenése nem állt meg, az ágazat továbbra is súlyos helyzetben van. A múlt évben a behozott importtej értéke elérte a 191 millió dollárt, míg az export értéke 118 millió dollár volt, azaz a passzívum 73 millió dollárt tett ki. Az előző években nem volt ugyan jelentős a tejexport, ám a mérleg mindig pozitív volt. Bessenyei felhívta a figyelmet arra, hogy nem utolsósorban a különböző árfolyamváltozások következtében a kereskedelemben a behozatalból származó tejtermékek ma már veszteségesek, így akár vissza is szorulhat az import.
Magyarországon tavaly az előző évinél hatezerrel kevesebb, összesen 334 ezer tehén volt, szemben a 2002-es 367 ezres állománnyal. A felvásárolt tej mennyisége is csökkent tavaly, mégpedig 9 százalékkal, 1370,4 millió literre, de a visszaesés csak 4 százalék, ha az adatot nem szolgáltató üzemek teljesítményét is hozzászámoljuk, bár a „kvótalefedettség” a felvásárlási adatok tekintetében még így is csaknem 95 százalékos. A felvásárolt tej átlagára ugyanakkor 1,1 százalékkal, 64,65 forintra nőtt literenként egy év alatt, ez azonban még mindig jóval kevesebb a csatlakozás előtti 72 forintnál. A tavalyi kvótatámogatás 4,66 forint volt kilogrammonként, idén pedig 8 forintra számíthatnak a termelők. Azt viszont egy tehenes gazda sem tudja még, hogy 2007. március 31-e után milyen gazdasági környezetben gazdálkodhat majd – hangsúlyozta Istvánfalvi. Az elnök a termékpálya szabályozása kapcsán felvetette az államigazgatási felelősséget is, miután a tej- és tejtermékpályával foglalkozó bizottság nem működik megfelelően. Emiatt szerinte az agrártárca agrárpiaci főosztályvezetőjét, illetve az őt felügyelő helyettes államtitkárt terheli a felelősség.
