BUX 137913.44 -1,13 %
OTP 44230 -1,54 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Trendváltás a sertéspiacon

Míg tavaly a behozatalból származó sertések drágábbak voltak a hazainál, idén megfordult a trend, s most az utóbbiért kell többet fizetniük a feldolgozóknak.

2006. március 20. hétfő, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A magyar sertéspiacon a világpiacival ellentétes folyamatok figyelhetők meg – derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) piaci információs osztályának legújabb jelentéséből. Az importból származó sertések vágóhídi belépési ára tavaly magasabb volt a hazai termelésű sertésekénél, idén viszont a vágóhidak a hazainál alacsonyabb áron vásároltak alapanyagot az EU más tagállamaiból, főként Lengyelországból.
A magyarországi sertésállomány tavaly jelentősen csökkent, a korábbinál jóval alacsonyabb takarmányárak és magasabb sertésárak pedig nem eredményezték a vágósertés-kínálat bővülését. A vágóhidak ezért az alapanyag egy részét importból fedezték, a KSH adatai szerint a múlt évben az exportálthoz képest 3,5-szer több élő sertést importáltak az országba. A nem itt hizlalt állatok aránya tavaly 10-15 százalék volt az összes felvásárláson belül, ez év elején azonban az importarány megnőtt a jelentősen bővülő lengyel szállítások következtében. Utóbbi hátterében az áll, hogy a lengyelországi sertésárak a múlt év végétől nagymértékben visszaestek a kínálat egy év alatt 8 százalékos bővülése miatt. Ez pedig azzal magyarázható, hogy a lengyeleknél – az előző évinél lényegesen kedvezőbb takarmányáraknak köszönhetően – nőtt a sertéstartás jövedelmezősége. Mivel Magyarországon is ugyanez volt a helyzet, nem nehéz azt a megállapítást tenni, hogy nálunk az állománybővülés a kedvezőbb vágósertés–takarmány árarány ellenére sem következett be. Szakértők szerint ennek oka, hogy a termelők kivártak, a nemrég meghirdetett sertéstartási támogatások hatása pedig még nem érezhető igazán.
A magyar húsiparosok tisztában vannak azzal, hogy a korábbi éveket is beleértve Európa több országában is a hazaival ellentétes folyamatok zajlottak le. Míg 1991-ben csaknem 6 millió sertés volt Magyarországon, 482 ezres kocalétszámmal, 2005-ben már csak 3,9 millió, 293 ezer kocával, a csökkenés pedig folyamatos volt. Jankó Ferenc, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, a nagy vágókapacitással rendelkező kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft. vezetője úgy véli, hogy első lépésben 5,5 milliós sertésállománnyal már „kiegyeznének”, de 6 milliós állománynál már biztosak lennének abban, hogy nem jönne be az import. A Hungary Meat célja mindenesetre minél inkább hazai termelésű vágósertést vásárolni – hívta fel a figyelmet Jankó Ferenc.

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet