Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU gabonatermése a múlt évben néhány nyugat-európai ország aszályos időjárása miatt 250 millió tonna volt, szemben a tavaly nyári, 261 millió tonnás előrejelzéssel, illetve az előző évi – tízéves rekordot jelentő –, 271 millió tonnás terméssel. Az idén 256,6 millió tonnás terméseredmény várható – derül ki az Európai Bizottság Bloomberg által ismertetett prognózisából. Ebből kiderül az is, hogy a készletek csökkentek a megnövekedett igény miatt, s ez valamelyest segített a felesleg kezelésében a közösségnek, amely tavaly az árura még exporttámogatást is hirdetett. A bizottság ugyanakkor rámutatott arra, hogy a készletek még mindig jelentősek, s ez az elkövetkező néhány évben így is marad, mivel a termelésben előreláthatóan 2012-ig megmarad a növekedési trend. Már idén is többet termelhet az unió kukoricából és árpából, s a tavalyihoz hasonló, 113 millió tonnás várható idei lágybúza-termés pedig az elkövetkező hat évben csaknem 122 millió tonnára bővülhet, ráadásul a bizottság álláspontja szerint addigra Magyarország lehet az EU egyik legfontosabb gabonatermelő központja.
A legtöbb, a teljes uniós termés felét is meghaladó gabonát is mi termeljük majd az előrejelzés szerint hat év múlva, természetesen nem egyedül, hanem Franciaországgal, Németországgal, Lengyelországgal és Nagy-Britanniával együtt. Míg azonban az említett országoknak csak egyes, kedvezőbb területein érheti el a hektáronkénti átlagtermés a 10 tonnát, Magyarország esetében ez nincs leszűkítve például csak az Alföldre. Az EU gabonaszektorában különben a hozamok javulása nyomán várható a további növekedés, ennek hatása jóval erőteljesebb lehet, mint a termőterületek csökkenéséé.
Az uniós készletek nem nyomták le az árakat, inkább a szokásosnál élénkebb kereslet hatott a piacra – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának legújabb jelentéséből. Eszerint Európában a búza ára az előző év ugyanezen időszakához képest 3–5 euróval emelkedett, a meghirdetett búzatenderek – az intervenciós készletekre szóló, illetve a szabadpiaci pályázatok – felfelé húzták a búzaárakat. A takarmánykukorica kikötői fob ára (free on board) pedig a gyengébb uniós termés következtében 7–14 euróval magasabb a francia és német kikötőkben, mint egy évvel korábban. A világpiaci árnak elfogadott francia búzaár és a hazai árak különben a múlt évben egyre inkább közeledtek egymáshoz, a hazai búza ára fokozatosan növekedett, s decemberben tonnánként 22 ezer forint körüli volt. Míg azonban a magyar áru ára a betakarítás időszakában tonnánként 3–4 ezer forinttal csökkent, a franciáé 25 ezer forint közelében alakult. Fokozatosan közeledtek egymáshoz a hazai malmi búza termelői árai és a kelet-közép-európai országok búzaárai is ebben a gazdasági évben. A régióban legdrágább észt, ukrán, lengyel, litván és angol búza 26–27 ezer forintos árszintjénél azonban a magyar árué 2–3 ezer forinttal alacsonyabb. A szakemberek szerint a jövőben a hazai és a világpiaci gabonaárak alakítója a kínálaton túl elsősorban az exportlehetőség lehet. Franciaországot a fekete-tengeri régió országai, főként Ukrajna kezdi kiszorítani Észak-Afrikából, amely korábban hagyományos exportpiaca volt. Brazília ugyanakkor nagy importőr lévén új lehetőséget jelenthet a franciáknak, bár egyelőre még az észak-amerikai és argentin gabona hagyományos piaca.
