Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly a genetikailag módosított (GM) növényekkel beültetett terület nagysága világszerte 9 millió hektárral nőtt. Ez összhangban van az International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications (ISAAA) legújabb közleményének megállapításaival. Az ISAAA adatai szerint a GM-növények termőterülete a 2003-as 15 százalékos dinamika után 2004-ben 20 százalékkal – 13,3 millió hektárral – 81 millió hektárra növekedett. 1996-ban világszerte még csak 1,7 millió hektáron hódított a biotechnológia. Egyre több földművelő dönt a GM-növények mellett, jelezve, hogy termesztésük valóban előnyös, s reményt keltő látni a mezőgazdaságban biotechnológiát alkalmazó országok körében az Európai Unió öt új tagállamát – mondta Simon Barber, a Plant Biotechnology Unit at EuropaBio, a biotechnológiai ipar európai szervezetének igazgatója. Szintén a biotechnológia mezőgazdasági alkalmazására buzdít több mint 3400 nemzetközi hírű tudós – köztük 25 Nobel-díjas –, aláírva az AgBioWorld deklarációját.
Eközben itthon az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület, a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége levelet írt a négy parlamenti párt elnökének, amelyben a pártok génmódosítással kapcsolatos álláspontjára kérdeztek rá, különös tekintettel arra, hogy támogatják-e a génmódosított kukorica termesztésére vonatkozó átmeneti tilalom fenntartását. Szerintük a jelenlegi helyzetben fontos, hogy a választások előtt valamennyi parlamenti párt egyértelműen állást foglaljon a génmódosított növények hazai felhasználására vonatkozóan.
Arról, hogy mi a véleménye a Vetőmag Szövetség és Terméktanácsnak a GM-növények termesztéséről, Hullán Tibort, a terméktanács igazgatóját kérdeztük. A szakember szerint az igényes EU-fogyasztó félti az egészségét és vitatja a génmanipulált áru veszélytelenségét. Nem vásárolja ezeket a termékeket és igen nehezen – vagy egyáltalán nem – lehet eladni például GM-kukoricát. A terméktanács véleménye, hogy a GM-növények jövőjéről a felhasználói piac fog dönteni, de a termelésben teljesen azonos lehetőségei kell hogy legyenek a gazdaságoknak. Arra pedig mindenképpen ügyelni kell, hogy a GM-növények termelése ne tegye tönkre az eddigi termelési eredményeket. Tavaly 9 millió tonna kukorica termett, 1,2 millió hektáron. A hibridkukorica-vetőmag éves mennyisége 60-70 ezer tonna, amelynek fele külföldre kerül, éppen a GM-vetőmagokkal is rendelkező cégek nem génmódosított fajtái.
Legalább 400 méteres izolációs távolságra lenne szükség ahhoz, hogy GM-növényeket lehessen termeszteni, a méhészek és a biotermelők pedig még ennél is jóval nagyobb távolságra tartanának igényt. A kukorica esetében a tervekben is szereplő 400 méter elegendő, de ez esetben is meg kell egyezni a körzetben gazdálkodókkal: ők nem termeszthetnek kukoricát. A védekezés egyébként kölcsönös, hiszen a GM-kukorica is tönkremehet az idegen pollentől. Nálunk az említett izolációs távolságot megteremteni alapkövetelmény, Magyarország ugyanis nem Amerika, hatalmas ültetvényekkel, kukoricaövezetekkel – hangsúlyozta a szakember.
Az EU hatóságként nem korlátozhatja a genetikailag módosított növények termesztését, ezért ad szabad kezet a tagállamoknak – emlékeztet Hullán. A GM-növények termesztése kapcsán az egymás melletti termelést szabályozó úgynevezett koegzisztenciarendelet tervezete Brüsszelben vár notifikációra. E szerint a gazdálkodónak kell biztosítania az izolációs távolságot. A terméktanács azonban úgy véli, nem lehet az egész termelés kockázatát a GM-termelő gazdálkodókra hárítani. A fajtatulajdonosnak és a termelőnek közösen kellene létrehozniuk egy kockázati alapot, ebből lehetne kifizetni az esetleges károkat, de ez a javaslat nem került be a tervezetbe. A jogászok ezzel kapcsolatban azt kifogásolták, hogy per esetén csak a bíróság dönthetne a kockázati alapról. Pedig éppen ez lenne a kockázati alap értelme, hogy peres eljáráson kívül is legyen megoldás – hívja fel a figyelmet az igazgató.
Azt a kérdést, hogy GM-növényeket megéri-e termelni, majd később kell feltenni, a GM-vetőmag ára ugyanis legalább 20-25 százalékkal magasabb lesz, mint a hagyományosé, mert nem lehet olcsóbban előállítani, nem beszélve arról, hogy a GM-növények is igényelnek vegyszert.
