Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A madárinfluenza-hírek miatt továbbra is nehéz helyzetben van a baromfiágazat az Európai Unióban: az uniós átlagár alakulását leginkább meghatározó, legnagyobb baromfiállománnyal rendelkező tagországok többségében folytatódott a csirke feldolgozói értékesítési árának mélyrepülése – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának legfrissebb jelentéséből. A helyzet még Németországban és Nagy-Britanniában a legkiegyensúlyozottabb, az elmúlt időszakban a legnagyobb változás Franciaországban volt, Olaszországban azonban normalizálódni látszik a helyzet, bár a feldolgozói értékesítési ár még mindig nagyon alacsony.
A baromfitermelőknek nincsenek illúzióik a tekintetben, hogy egyelőre nem múltak el a „sovány idők”. Az első kilenc hónap „kegyelmi” állapot volt a baromfiágazatban, aztán beütött a madárinfluenza-pánik miatti krach, ami eltolta az évet, elsősorban a csirkénél – mondta lapunknak Takács László, a Baromfi Terméktanács (BTT) igazgatója. Hozzátette, hogy a többi baromfifajnál nem volt akkora a csapás, mivel az előző évhez képest a mennyiségek csökkentek – a pulykánál és a libánál 25 százalékkal –, a kisebb termelés pedig szilárdította az árakat. A csirke árát ugyanakkor 10-15 százalékkal kellett csökkenteni, miközben növekedtek a készletek is. Ezek mennyisége továbbra is jelentős, de az újabb termelésből már nem kerül be a készletek közé, kevesebb ugyanis a telepítés – ami szezonálisan szokásos a csirkénél is, mivel a téli nevelés drágább az év más időszakához képest –; a pánik azonban a telepítések átlagosnál nagyobb csökkentésére késztette a termelőket is.
A BTT az idei támogatás kapcsán még nem tudja pontosan, hogy kilogrammra bontva mire mennyi támogatást vehetnek majd igénybe az ágazati szereplők. A baromfiágazatra már biztosan tervezett be támogatást a szaktárca, a nemzeti támogatások kapcsán bizonyos összegek átcsoportosításáról azonban még nincs döntés, nem beszélve a demonstrációs megállapodás kapcsán született döntések végrehajtásáról (NAPI Gazdaság, 2006. január 6., 1–4. oldal).
A BTT mindenesetre azt javasolja, a termékpálya-bizottság támogassa azt a jogszabály-módosítást, miszerint legyen árumegállítási joga az állat-egészségügyi hatóságoknak is, ne csak a VPOP-nak – tájékoztatta lapunkat Takács László. További javaslatuk – tette hozzá –, hogy az állat-egészségügyi hatóság ellenőrei bemehessenek olyan üzembe is, amelynek nincs engedélye. Ez egy vicc, hogy az ellenőrök nem mehetnek be olyan üzembe, amelynek nincs engedélye, az üzem viszont engedély nélkül működhet, a feketegazdaság pedig zavartalanul működik – mutatott rá a helyzet fonákságára a szakember. További igény, hogy ne adjanak támogatást feldolgozóknak kapacitásnövelésre. Jó lenne viszont, ha a biogázüzemek létesítését támogatnák, egyrészt azért, mert az állati hulladék megsemmisítése folyamatosan komoly gond (készterméke, a húsliszt is elég nehezen hasznosítható), másrészt mivel el is tűnne ezáltal a hulladék, nem beszélve a megújuló energiaforrás felhasználási lehetőségéről.
