Február végéig meghosszabbították az állami tejkvóták eladási határidejét – mondta lapunknak Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács (TT) elnöke. A szakember emlékeztetett arra, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2005. október 25-én 50 millió kilogrammnyi közvetlen értékesítési típusú kvótát hirdetett meg kilónként 40 forint plusz áfa áron, december végéig (1 liter tej 1,03 kilogrammnak felel meg). A határidő kitolására azért volt szükség, mert nem volt elegendő jelentkező a kvótákra. Istvánfalvi becslése szerint tavaly 1,48 milliárd liter tejet vásároltak fel a feldolgozók, szemben az előző évi 1,55 milliárd literrel. Magyarországnak az EU körülbelül 1,7 milliárd liter termelését engedélyezi, vagyis ennek jelenleg csak a 90 százalékát használjuk ki, ágazati szakértők szerint a beáramló import miatt (NAPI Gazdaság, 2005. december 2., 16. oldal).
A tehéntej-termékpálya működtetésének alapja az agrártárca – kvótarendszerről szóló – 69/2004. (IV. 29.) számú rendelete. Magyarországon az EU-csatlakozással egy időben az országos kvótanyilvántartás hatósági működtetése a terméktanácstól átkerült az MVH hatáskörébe, míg az adminisztrációs feladatokat az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. vette át. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a 2005/2006. évi kvótaigazolások termelők részére történő kiküldését követően a terméktanács megszervezte, hogy a termelők minél előbb hozzájussanak a jogos, kvótán alapuló támogatási összeghez. A tavalyi kiegészítő nemzeti támogatás 19,43 euró tonnánként, de legfeljebb 4663 forint, amit ez év március végéig kell kifizetni a termelők számára. A 2005/2006-os kvótaévben 2005. április elejétől az addigi kvótaátruházási korlátozást feloldották, a vonatkozó rendeletben meghatározott feltételek szerint mind a végleges, mind az ideiglenes kvótaátruházásra lehetőség nyílt. A kvótarendelet módosítása lehetőséget ad a terméktanácsnak, hogy bekapcsolódjon a kvóta-adásvételbe, ezzel segítve a cserét, a termékpálya struktúraváltását az EU által engedélyezett keretek között. A TT az elmúlt időszakban felmérte tagjai kvótaeladási és -vételi szándékát, de a gyakorlati lebonyolítást adminisztratív okokból – például a rendelet szerinti kvótaszabályzat módosításának késése miatt – nem tudta megkezdeni. A TT 2004. június 10-én elbírált kvótaértékesítési pályázatát az MVH 2005. októberben visszavonta, ezt követően hirdette meg a most meghosszabbított határidejű kvótaeladást, amelyen Istvánfalvi Miklós szerint azért sem volt kellő kereslet, mert az ágazat jelenlegi helyzete és kilátásai alapján a kvóta-kilogrammonkénti 40 forintos ár – amelyen korábban az állam maga vásárolta meg a kvótát – a termelőknek túlságosan magas.
A kilátások valóban nem túl biztatóak: Európában a tejtermékek ára hosszú távon folyamatosan csökkenő trendet mutat, ami előreláthatóan a következő években is meghatározó marad – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának legújabb piaci jelentéséből. A kutatók szerint tehát a tejipari cégeknek és a termelőknek folyamatos alkalmazkodásra kell felkészülniük, magasabb árakra ugyanis aligha számíthatnak. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy az alacsonyra süllyedő árak ellenére a következő időszakban nem kell számolni a tejtermelés nagyarányú leépülésével, mivel a piacról való kilépést technikai akadályok is nehezítik.
Az AKI adatai szerint a nyers tehéntej termelői átlagára tavaly novemberben 1,5 százalékkal, 63,9 forintra emelkedett kilogrammonként. Az év végi emelkedés tehát még mindig lendületes, bár elmarad az októberi 4 százalékos növekedési ütemtől. Az átlagár mögött nagy különbségek vannak: novemberben az AKI adatszolgáltatói 59–67 forint közötti árat fizettek egy kilogramm extra minőségű tejért, ami 12 százalékos eltérés, s a kutatók szerint a piac rugalmatlanságáról, tökéletlenségéről tanúskodik. Istvánfalvi információi szerint a már megkötött felvásárlási szerződésekben az árak követik a tavalyit: literenként 60–67, átlagosan 65 forintért vásárolják a nyerstejet. Ehhez idén kilogrammonként 9 forint támogatás jár.
