Az elmúlt hét évben megháromszorozódott Magyarországon az ezüst ékszerek piaca: míg 1998-ban 5,4, tavaly már 16,3 tonna ezüstöt importáltak – emlékeztet Takács József, a Magyar Nemesfémesek Országos Szövetségének elnöke, a Victoria Ékszer társtulajdonosa. Az ezüst térnyerésének oka az, hogy az ékszer divatcikké vált – vagyis rövid időn belül kimegy a divatból –, az ezüst ára pedig „megengedi”, hogy viszonylag széles vásárlói réteg rendszeresen újítsa ékszertárát. Ennek megfelelően gyors iramú fejlesztés zajlik az iparágban, a designer cégek akár havonta több új kollekcióval is előállnak. Az utóbbi egy-két évben a köves ezüst ékszerek örvendenek mind nagyobb népszerűségnek; ennek oka az, hogy a kő befoglalását automatizálták (korábban ez kézi munkával történt), ezért az ilyen ezüsttárgyak olcsóbbá váltak. A magyar piacra Olaszországból hozzák be a legtöbb ezüstárut, utána Thaiföld és India következik.
Mindennek fényében nem meglepő, hogy míg értékben az arany az ékszerpiaci forgalom 50, az ezüst 25 százalékát teszi ki, arany ékszerből 5,6, míg ezüstből 16,3 tonnát dobtak piacra tavaly. Az arany visszaszorulása idén már jelentősen érezteti hatását a karácsonyi szezonban is: míg tavaly ilyenkor még elkeltek a nagyobb darabok is, idén valószínűleg nehéz lesz értékesíteni a drágább ékszereket. Emellett az arany tartósan magas ára sem kedvez az ékszerpiaci forgalomnak. Az év elejétől forintban 30 százalékkal drágult a nemesfém, és a forint/dollár kurzus alakulásával kapcsolatos várakozások szerint a folyamat nem áll meg. A nyersanyagár emelkedését viszont nem lehet érvényesíteni a már így is rendkívül nyomott fogyasztói árakban, amelyeknek átlagosan harmadát teszi ki a nyersanyagköltség. A piac így három különböző irányba mozdulhat Takács szerint: csökkenhet az arany ékszerek súlya, bővülhet a drágább, drágaköves ékszerek kínálata, valamint előtérbe kerülhetnek a kaucsukkal variált acél ékszerek. Az ezüst esetében bekövetkezett több mint 25 százalékos áremelkedés (míg az év elején grammonként 40 volt, jelenleg 51,8 forint a nemesfém ára) nem jár ilyen következményekkel, mivel a kiskereskedelmi árban mindössze 10-15 százalékot képvisel a nyersanyagköltség.
Az évet mindenesetre nagyon rosszul zárja az ékszerpiac, Takács szerint már régen nem volt ilyen gyenge a szeptemberi és októberi forgalom a szakmában. A szövetség elnöke úgy véli, hogy az ékszerüzletek egy része kivár még a karácsonyi szezonig, jövőre azonban bezárja a boltot. Az viszont valószínűleg jól jár majd, akinek sikerül átvészelni ezt az időszakot, a fizetőképes kereslet javulásával ugyanis az ékszerpiaci kereslet fellendülésére lehet számítani – akár már 2006-ban is.
