Kiszámíthatatlanul ingadozik az ócskavas ára az utóbbi két évben – mondta lapunknak Török Zoltán, az Inter-Metál Recycling Kft. vasüzletágának vezetője. A cég idén szeptember 6-áig kilogrammonként 50 forintért jutott a vashoz, aztán az ár lement 40 forintra, most pedig 45 forint körül van; ciklikusság vagy lineáris tendencia nem figyelhető meg. A begyűjtők 8-10 forintot tesznek rá az árra, így az az átvételi ár, amelyet ők fizetnek, 35 forint körüli. A két működő kohó, az ózdi és a dunaújvárosi együttesen 40 000 tonnát vesz fel havonta, ezenkívül exportra is jut, így nagyjából 60 000 tonnára tehető a teljes hazai forgalom. Ez értékben havonta mintegy 9 millió euró, azaz 2,25 milliárd forint, ami éves szinten jó 27 milliárd forintot jelent. A magyar acélhulladék-piacon a kis távolság miatt az olasz cégek, például az udinei ABS kereslete és árai a meghatározóak (NAPI Gazdaság, 2003. október 30., 15. oldal). A technológia tőkeigényessége miatt kevés nagy hazai feldolgozó-begyűjtő van, kiemelhető a budapesti székhelyű, francia tulajdonú Ereco (amely a hazai forgalom 30 százalékát bonyolítja) és a győri Alcufer Kft.
Az újrahasznosított anyagok közül világszerte a vas és az acél jelenti a legnagyobb mennyiséget, egyben ezek feldolgozása a legtőkeigényesebb, ez igényli a legnagyobb teljesítményű feldolgozó gépek használatát. (Például schredderét, amellyel az autókarosszériákat tömörítik.) A vas és acél újrahasznosításának alapját a gyártási melléktermékek, forgalomból kivont gépek és különböző leselejtezett tartós fogyasztási cikkek jelentik. Emellett egyre jelentősebb mennyiséget képvisel a háztartási kommunális hulladék: Magyarországon sokan egészítik ki jövedelmüket ócskavas és más használt fém gyűjtésével és beszállításával. Az Inter-Metál Recycling Kft. által felvásárolt ócskavas csaknem 80 százaléka például kisbegyűjtőktől származik.
