BUX 138928.02 -0,41 %
OTP 44780 -0,31 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Csak a hatékonyság fial a sertéságazatban

Elegendő hazai sertés hiányában ma már vágásaik jó részét importból fedezik a magyarországi vágóhidak. A jövedelmezőség leginkább csak hatékony technológiával érhető el az sertéságazatban.

2005. szeptember 8. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Megkapja a várt állami támogatásokat a sertés-, a baromfi- és a tejágazat – értesült lapunk. A friss forrás kívánatos, mivel az agrártárca adatai szerint a sertéstenyésztés esetében például az ágazat egészére jellemző a csökkenő állomány és az alacsony felvásárlási ár. Mint az az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb élőállat- és húspiaci jelentéséből kiderül, a sertésárak az év eleji stagnálás után csökkentek, s csak a 19. héttől kezdtek emelkedni. A sertésár az év elején lényegesen magasabb volt az egy évvel korábbinál, de a nyár közepétől 5–10 százalékkal marad el a tavalyitól. A magyarországi vágóhidak vásárlásai év elejétől csökkennek a folyamatosan szűkülő kínálat miatt, annak ellenére, hogy vágásaik alapanyagának átlagosan 10–15 százalékát már importból fedezik, a hazainál jóval magasabb importárak ellenére. Megerősítik ezt a minisztériumban, sőt a tárca információi szerint a közelmúltban minden nagyobb hazai vágóhíd, feldolgozóüzem a heti vágással megegyező mennyiségben hozott be alapanyagot az EU-tagállamokból (Dánia, Hollandia, Szlovákia, Lengyelország, stb.). Sok félsertést hoznak be az áruházláncok Dániából is a magyar beszállítói árak letörésére – teszik hozzá.
Alig termel valami jövedelmet a sertéságazat – mondja Horváth Ernő. Az ISV Hústermelést Szervező Rt. vezérigazgatója szerint ráfér a támogatás és a beruházás az ágazatra, a sertésállomány, mivel az elmúlt három évben másfél millióval csökkent, jelenleg 3 millió körüli. Öt éve még 340 ezer volt a sertéstartók száma a 6-8 hízót nevelő háztáji gazdaságokban, ma pedig csak 140 ezer ilyen, leginkább önellátásra termelő sertéstartó van, mivel az árutermelés mostanra szinte megszűnt a háztájiban – hívja fel a figyelmet a cégvezető, aki az ágazat zsugorodását azért tartja különösen tragikusnak, mert a magyar sertés és a sertéshúskészítmények így hiába exportképesek. Amennyiben a sertés felvásárlási ára a kilogrammonkénti 285-290 forintos szinten maradna, az ágazatban még képződne nyereség, az ISV technológiája, pannonhibridje és takarmánya mellett persze több – teszi hozzá.
Az ágazat kedvezőtlen helyzete miatt az ISV Rt. partnerköréből legalább húsz sertéstelep hagyta abba tevékenységét vagy jutott a felszámolás sorsára az utóbbi időszakban. A cég ugyanakkor növelte hatékonyságát: 10 százalékos létszámcsökkentés mellett nyereségük talán még nagyobb is lesz a tavalyinál, szűkülő hazai piac és bővülő exportlehetőségek mellett, s a baromfitermelésnél is sikereket érnek el. Technológia-, takarmány- és tenyészállat-kivitelük elsősorban Romániába irányul, de Ukrajnába, Moldáviába és Szerbiába is folyamatosan szállítanak az idén.

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet