Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós cukorágazat reformjára szükség van, de csak alapos viták után – tette le a garast Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a héten az EU cukorrezsimjének átalakításáról szervezett uniós agrárminiszteri eszmecsere kapcsán. A tárca vezetője szerint nem „normális” dolog, hogy az EU-ban a cukor ára csaknem háromszorosa a világpiacinak.
Az Európai Bizottság második napirenden lévő javaslata – ami Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos nevéhez köthető – a fehér cukor garantált árának jelentősebb, 39 százalékos csökkentését irányozza elő 2007 végéig. Ezzel szemben a Franz Fischler korábbi agrárbiztos által jegyzett első javaslat 33 százalékos mérséklést irányoz elő, igaz, az előbbi nem lépne hatályba az idén, csak 2006. július 1-jétől – mondta lapunknak Koczka Zoltán. A Cukoripari Egyesülés igazgatói és a Cukor Terméktanács titkári posztját is betöltő szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az első javaslat a kötelező kvótacsökkentéssel, azaz a termelés előirányzott mérséklésével számolt, míg a második az alacsonyabb árak révén bírná rá a gyártók egy részét termelési kvótájuk visszaadására, azaz a cukorgyártás megszüntetésére.
A leépítések miatt bekövetkező jövedelemkiesések ellentételezéseként létrehoznának egy átalakítási alapot, amelyből minden visszaadott kvóta-tonna után az átalakítás négyéves időszaka alatt egyszeri „kompenzációra” volna lehetőség. Ennek összege annál nagyobb, minél előbb adja vissza kvótáját az így döntő cukorgyártó: az első évben 730, majd 625, 520 és 420 euró. A répatermelők pedig árbevétel-kiesésük 60 százaléka mértékéig lennének jogosultak kompenzációra, a cukorrépa ára ugyanis 42 százalékkal csökkenne a tervezett reform megvalósulásával. Mégpedig annak következtében, hogy a cukorrépa árát jelenleg a cukor árából vezetik le, 58–42 százalékos osztozkodási aránnyal a termelők javára, ez az arány azonban 50–50 százalékra változna, a cukorár említett csökkenése mellett. A fehér cukor tonnánkénti intervenciós ára 631,9 euróról a 385,5 eurós „referenciaárra” csökkenne, amely mögött már nincs felvásárlási garancia az EU részéről. A cukorrépa minimumára fennmaradna, de a mai 46,72 euróról 25,05 euróra változna, ez a jelenlegi 11 500 forint helyett 6250 forintot jelentene tonnánként. A reform nyomán előreláthatóan 2009–2011-re 5 millió tonnával, 12,4 millió tonnásra szűkülne az EU cukorpiaca.
Amiről vita folyik, az a meghozandó lépések gyorsasága és nagysága – nyilatkozta a hét eleji brüsszeli tárgyalások után Gráf József, aki szerint elképzelhető lenne, hogy a termelői kompenzáció egyes helyeken elérje a 100 százalékos mértéket is. Leszögezte: olyan változást, amelynek nyomán Magyarországon lényegében megszűnne a cukorrépa-termesztés és a cukorfeldolgozás, a magyar vezetés nem fogad el. Koczka Zoltán szerint a hazai piaci szereplők számára a lassabb átmenet kedvezőbb volna, a gyártók és termelők ugyanis ez idő alatt megerősödhetnének annyira, hogy többségüknek nem kellene felhagynia tevékenységével.
Lapunk más forrásból származó értesülése szerint hét tagállam – Spanyolország, Portugália, Görögország, Olaszország, Írország, Finnország, Lengyelország – nyíltan ellenezte a javaslatot, őket különböző mértékben támogatta Belgium, Lettország és Litvánia. A többi ország nagy vonalakban pozitívan fogadta a tervezetet, míg Svédország, Dánia és Észtország úgy gondolta, még messzebbre kellene menni. Gráf szerint a bizottság javaslata és az azt elutasító tagállamok álláspontja között lehetséges reális kompromisszum. Egy ilyen döntés után ugyanakkor valószínű, hogy nem marad meg mind az öt magyarországi cukorgyár, hanem csak három, s a cukorrépa-termelés is 25-30 százalékkal csökken majd Magyarországon.
