Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Néhány nagyobb feldolgozó máris elérte a nyerstej felvásárlási árának csökkentését a hazai tejpiacon, ennek következtében a tej felvásárlási átlagára júniusban 60,54 forint volt, szemben az előző havi több mint 62 forinttal – mondta lapunknak Vágó Szabolcs. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának elemzője hangsúlyozta, hogy ez az adat az országos felvásárlás 90 százalékán alapuló, reprezentatív árat jelent. Az átlag mögött nagy a szórás: 64, de 57 forintért is vásárolnak fel ma tejet Magyarországon. Ez az árszint a szakértő szerint már a leghatékonyabb tejtermelő gazdaságok számára is elfogadhatatlan.
Ma ül össze a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmánya, főként az említett árcsökkentés miatt. Tóth István, a MOSZ titkára lapunknak elmondta: megvitatják és értékelik a tejpiacon kialakult helyzetet, majd javaslatokat fogalmaznak meg a kormány részére a piac védelme és a felvásárlási árak normalizálása érdekében. Előreláthatóan javasolják majd, hogy a környezetvédelmi előírásokat az állattartóknak legyen elég 2013-ig teljesíteni, figyelemmel arra, hogy Magyarország a teljes uniós agrártámogatásban bízva vállalta a 2005–2006-os határidőt erre vonatkozóan, utóbb azonban kiderült: az EU agrártámogatásának csak töredékét kapják a magyar gazdálkodók. A tejágazatban például a literenkénti támogatás – már a nemzeti résszel együtt – 4,5 forint literenként, holott ennek az uniós tejtermelők a 3-4-szeresét kapják. Csak a sertéseknél 160 milliárd forintba kerülne a környezetvédelmi beruházások végrehajtása – hívta fel a figyelmet Tóth István. Az uniósnál szigorúbb szabályok enyhítését a miniszterelnök a hét agrárlépés keretében ígérte, ehhez azonban módosítani kell a 49/2001 (IX. 3.) kormányrendeletet, amihez nem utolsósorban az agrár- és a környezetvédelmi tárca összhangja is szükséges. Fontos lenne továbbá pontosan ellenőrizniük a magyar hatóságoknak a tej-, illetve tejtermékimportot is, ennek hiányában fordulhat elő ugyanis például az, hogy „növényolajból készült terméket sajtként árusítsanak vagy hogy az uniós előírásoknak nem megfelelő lengyel termékek kerüljenek a magyar piacra”. A választmány várhatóan javasolja azt is, hogy az állati hulladék megsemmisítéséhez adjon támogatást az állam vagy – az európai gyakorlatnak megfelelően – engedjen az ezt a tevékenységet végző, az agrártárca tulajdonában lévő ATEV Rt. áraiból. A megsemmisítés jelenleg kilogrammonként 80–90 forintba kerül, emiatt a Dunántúlon már megjelent az ATEV osztrák konkurenciája.
A megoldást Vágó Szabolcs szerint nem a felvásárlási ár kényszerből, erővel történő „lenyomása” jelentené a felvásárlók részéről, hanem az intervenció igénybe vétele az ömlesztett vajra vagy a további tejipari koncentráció. A feldolgozók ugyanis már csak azért sem hatékonyak, mert kapacitásuknak csupán 40–50 százalékát tudják kihasználni – hívta fel a figyelmet.
