Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokéves mélyponton, 100 ezer tonna alatt lesz idén a konzervipar által feldolgozott paradicsom mennyisége – jósolja a piaci információk alapján Galambos József, a Magyar Tartósítóipari Szövetség főtitkára. Az uniós kvóta szerint 130 ezer tonna paradicsom termelésére, illetve feldolgozására lenne lehetősége az országnak támogatás mellett, a gyárak pedig összességében ezt meghaladó vállalásokat tettek az év eleji időszakban – emlékeztet a főtitkár. Ennek teljesítését azonban sem a vetésterületről szóló információk, sem a piaci helyzet nem valószínűsíti, ráadásul az augusztusi szezonig még közbeszólhat az időjárás is. Galambos szerint egyetlen feldolgozónál mondható el az, hogy biztosított a vállalt felvásárlási mennyiség teljesítése, a többi piaci szereplő esetében kisebb mennyiség feldolgozására lesz mód, vagy be sem indítják a termelést.
A magyar paradicsomos termékek egyre kevésbé versenyképesek az európai piacon, Galambos pedig nem lát törekvést a vállalkozások részéről arra, hogy nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékeket állítsanak elő. A paradicsom döntő hányadát sűrítmény formájában dobják piacra, ami a termelés szempontjából költséghatékony eljárás ugyan, piaci szempontból viszont hosszú távon nem igazán szerencsés. Olaszország a legnagyobb európai termelőként a 9 millió tonnás uniós kvóta felét „viszi el”, ráadásul a nagy hozzáadott értékű termékek mellett sűrítménnyel is alacsonyabb áron képes a piacon megjelenni, mint a magyar termelők.
Fentiek mellett nagy volumenben termelnek paradicsomot Kaliforniában és Kínában, s újabban Európában is sok feldolgozó vásárol Kínából származó nyersanyagot. A növekvő – és a hazainál sokszor olcsóbb – importkínálat mellett így az exportpiacokon is egyre nehezebb megmaradni. A magyar termékeket elsősorban a kelet-közép-európai országokban – főként Lengyelországban –, valamint Svájcban és Ausztriában lehet eladni.
A paradicsomárakat mindenekelőtt a nagy világpiaci termelőknél tapasztalható terméskilátások határozzák meg, a termelési költségek és az értékesítési lehetőségek mellett. Látványos ármozgás rendszerint nincs, mivel nagyipari növényről van szó. Az uniós támogatás kilogrammonként 8 forintnak felel meg, így a hazai felvásárlási árszint 16 forint körül alakul kilogrammonként.
