Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 9 milliárd dollár értéken nyilvántartott, jelenlegi árfolyamon azonban 42,23 milliárd dollár értékű, 103,4 millió uncia arannyal rendelkező Nemzetközi Valutaalap (IMF) aranytartalékainak eladásából vagy újraértékeléséből finanszírozná a legszegényebb országok adósságainak elengedését. A tervet a Bundesbank és az Egyesült Államok is ellenzi (NAPI Gazdaság, 2005. április 5., 2. oldal). Amennyiben az IMF valóban piacra dobná készleteinek egy részét, nem valószínű, hogy az jelentős árcsökkenéshez vezetne, mivel a piac fel tudja szívni – mondta lapunknak Oberfrank Ferenc nemesfém- és drágakőszakértő, a Magyar Ötvös című lap szerkesztője.
A Távol-Keleten a közelmúltban olyan új nagy felvevőpiacok jelentek meg – köztük Kína –, amelyek valutájuk jelentős részét aranyalapra helyezik, hatalmas készleteket halmozva fel. Csak Kínában már legalább 200 millió olyan ember él, akik anyagi helyzetüknél fogva arany ékszerekbe fektethetnek be, ami viszont jelentős felvevőkapacitásnak bizonyul. Az arany euróban vagy forintban számított ára az elmúlt időszakban stabil volt, ami egyrészt annak tulajdonítható, hogy a termelők próbálják elkerülni a nagy árkilengéseket, másrészt az aranyat elsősorban a nemesfémipar területén használják, ahol viszont nincs jelentős igénynövekedés.
Korábban megírtuk, hogy a BÁV Rt. december elején aranytömb-árusításba kezdett (NAPI Gazdaság, 2005. január 12., 15. oldal). Szentpétery Kálmántól, a BÁV Rt. elnök-vezérigazgatójától megtudtuk, hogy a karácsony körüli felvásárlási hullám az idén megtorpant. Míg január elejéig – csaknem egy hónap alatt – több mint ezer aranytömböt sikerült eladni, idén a félunciásból havonta mintegy ötvenet, míg az egyunciásból száz körülit adtak el. Az ebből származó bevétel decemberben 140 millió forint volt. Visszavásárlás eddig még nem történt, mivel a befektetők nem ezzel a céllal vásárolnak – tette hozzá Szentpétery.
