Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság jóindulatúan vizsgálja az Ausztria, Csehország, Magyarország és Szlovákia által beadott közös nyilatkozatot, amelyben – a kontinens belsejében fekvő országokként – külön exporttámogatást kérnek intervenciós gabonakészleteikre – mondta lapunknak Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) EU-koordinációs főosztályának vezetője. Vajda emlékeztetett arra, hogy Ausztria és Magyarország már korábban is, Csehország pedig a hét elején lépett az ügyben. Tekintettel arra, hogy az intervenciós készletek elérik a kritikus mennyiséget, az EU komolyan mérlegeli a fuvartámogatás lehetőségét e „szárazföldi”, azaz tengerrel nem rendelkező országok esetében. Lapunk értesülése szerint az EU-ban már el is kezdődött az ezzel kapcsolatos munka. Magyarországnak pedig napokon belül tudatnia kell az unióval, hogy a szubvenciót mennyi gabona esetében tartaná szükségesnek – tette hozzá Vajda.
Brüsszelben Magyarország legutóbb azt jelezte, hogy addig 4 millió tonna gabonát ajánlottak fel az intervenciós alapba (több százezer tonnára visszavonták ugyan az igényt, de újabb felajánlások is érkeznek az intervenciósnál alacsonyabb piaci árak miatt). A várakozások alapján pedig 5,5–5,8 millió tonnányi magyar intervenciós áruval kell megküzdeni, miközben mindössze mintegy 800 ezer tonnát tudnak raktározni, további 1,2–1,3 millió tonnányi raktárkapacitás pedig legfeljebb június elejéig lesz szabad.
Versenyhátrányban a támogatásért is
A felvásárolt gabona világpiaci értékesítésekor a szárazföld belsejében lévő országok kedvezőtlenebb helyzetben vannak a tengerparti országoknál a magasabb szállítási költségek miatt. A magyar búza így nem versenyképes még a francia terményhez képest sem, miközben a francia is versenyhátrányban van a dél-amerikai áruval szemben, tehát a magyar gabona támogatás nélkül eladhatatlan a világpiacon. Az EU korábban meghirdetett exporttámogatását ugyanakkor a magyar exportőrök éppen azért nem tudják kihasználni, mert francia versenytársaiknak elegendő kevesebb szubvenciót kérni az uniótól, így nagyobb esélyük is van annak elnyerésére (NAPI Gazdaság, 2005. február 22., 15. oldal).
Csiga-intervenció
Az esetleges új támogatásról szóló hírek örvendetesek ugyan, de nem jelentik azt, hogy az alapproblémát nem Magyarországnak kell megoldania. Az összesen felajánlott 4,1 millió tonna áruból eddig csak 680 ezer tonnát vásároltak meg, és szakértők legfeljebb összesen 2,5 millió tonnányi raktározására látnak raktárteret – kommentálta a fejleményeket a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének főtitkára. Makay György felhívta a figyelmet arra, hogy az EU esetleges új támogatásától függetlenül Magyarországon július 31-éig fel kell vásárolni minden intervencióra felajánlott gabonát. Eddig az időpontig az új támogatás azonban legfeljebb csupán félmillió tonna gabona értékesítését „könnyítheti meg” a raktárak ürülése és az intervenciós felajánlás szintjének csökkenése révén. Az a tény, hogy eddig csak 680 ezer tonna felajánlott árut vásároltak fel, önmagában nem elég ok arra, hogy az EU valóban gyorsan megnyissa intervenciós pályázatát. Anélkül tehát, hogy a hazai intervenciót felgyorsítanák a hatóságok, a Brüsszelben felvetett igény nem valósulhat meg – vélekedett a főtitkár.
Az unióval közlendő, érintett gabonamennyiségre Makay nem kívánt javaslatot tenni, mondván: először el kell jutni oda, hogy legalább 1,5 millió tonnát vásároljanak fel, aztán folyamatos pályázatnyitásra lenne szükség, hogy a lehető legnagyobb ütemben lehessen az árut kiszállítani. Magyarországról technikai okok miatt ugyanis körülbelül félmillió tonna gabonát lehet kivinni egy hónap alatt, azonban a szállítórendszer felpörgéséhez is idő kell.
Rövid távon nincs megoldás
Makay felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ha már holnap ilyen döntés születne, a támogatást élvező első szállítmányok akkor is csak két-három hónap múlva hagyhatnák el a raktárakat, a pályázatok megírása, határidőkkel való megjelentetése és elbírálása ugyanis időbe telik. Ráadásul ahhoz is hetek kellenek, hogy „beárazza magát a piac”, azaz kialakuljon az az árszint, amennyiért már meg lehet vásárolni az exportálni kínált intervenciós árut. A pályázati rendszerből ugyanis az következik, hogy a pályázónak kell vételi árat ajánlania erre.
Ez a pályázat tehát rövid távon semmiképpen sem oldja meg a hazai problémákat, ezek enyhülésére még hónapokat kell várni – összegezte a főtitkár. Hozzátette, hogy az intervenciós készletek vásárlása mellett továbbra is keresni kell a raktározási lehetőségeket és azonnal intézkedni kell új raktárak építéséről. Az új EU-támogatás abban segíthet, hogy az új terméssel kapcsolatos raktározási tereket „lazíthatja” a nyár végére.
Makay szerint olyan intézkedésekre kellene határozott ígéret az EU-tól – akár az intervenciós áru, akár a szabadpiaci áru piacra juttatási támogatása tekintetében –, amelyek lehetővé teszik, hogy a felpörgő szállítókapacitást maradéktalanul kihasználják.
