Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ausztráliai Commonwealth Bank szerint a búza bushelenkénti (36,35 liter) árai – amelyek január 20-án 2003. május 6-ától számítva mélypontra, 2,9475 dollárra csökkentek – a négy dollárt is meghaladhatják a chicagói árutőzsdén (CBoT), ha a kedvezőtlen időjárás miatt leromlanak az észak-amerikai és európai terméseredmények. Ausztrália második legnagyobb bankjának – a Bloomberg által idézett – jelentését alátámasztja a washingtoni mezőgazdasági minisztérium (USDA) figyelmeztetése, amely szerint a kiváló európai és argentin termés nem elegendő a globális készlet megfelelő szintre emeléséhez. A 2003/04-es idényben húsz éve a legkisebb mennyiségre, 131 millió tonnára csökkentek a készletek. Az USDA arra számít, hogy a raktárakban lévő gabona mennyisége ugyan 145 millió tonnára bővül a 2004/05-ös év végéig, de ez még mindig jelentősen elmarad majd a 180 millió tonnás tízéves átlagtól.
Korábban az amerikaiak azt jelentették, hogy a világ termése tavaly 12 százalékkal, 621 millió tonnára bővült. A Commonwealth Bank erre utalva kifejtette: amennyiben az idén világszerte betakarított mennyiség csak 5 százalékkal marad el a tavalyitól, a kínálat akkor is a hatvanas évek óta nem látott alacsony szintre esik vissza. Ez a kockázat is indokolja az árak emelkedését. Az USDA szerint az Európai Unió az idén – maga mögé utasítva Kínát, Indiát, az Egyesült Államokat és Oroszországot is – az első lesz a világ búzatermesztőinek sorában.
Volt már olyan eset, amikor a készletnövekedéssel meg lehetett magyarázni az árcsökkenést, de ennek ellenkezője is előfordult – mondta lapunknak Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége főtitkára. A szakember emlékeztetett 1995-re, amikor a búza tonnánkénti ára 200 dollár fölé emelkedett, a világ termelése ugyanakkor 5 millió tonnával volt kisebb, mint a megelőző és a következő öt évben. Néha el lehet találni a tendenciát e téren, néha nem, én nem hiszek abban, hogy jelentősebb búza-áremelkedés következne – mondta Makay. Hozzátette ugyanakkor, hogy más elemzések szerint néhány százaléknyi folyamatos növekedés „a dolgok természetéből adódóan” benne van a búzaárban.
A szakembereket inkább az érdekli, hogy a nemzetközi kereskedelemben érezhető tendenciává vált a minőségi búza felértékelődése: egyre nő a különbség a „kommersz” búza és a minőségi búza ára között – tette hozzá a főtitkár. Rámutatott, hogy minden ország igyekszik önellátó lenni, de azokban a térségekben, ahol nem megfelelőek a körülmények, csak a mennyiséget lehet megtermelni, a jó minőséget nem lehet elérni. Ezért hosszú távon inkább a minőségi búzára lesz kereslet a világpiacon, nem a kommersz termékre.
A magyar búza kapcsán Makay György kijelentette: az sajnos jelentős részben nem nevezhető minőségi árunak. A hazai búza nem felel meg a minőségi standardoknak, sokat emlegetett „javító” jellege tehát csak viszonylagos. A minőség kapcsán a szakember a búza, illetve a belőle készült liszt tésztaképző tulajdonságait emelte ki, mint fontos jellemzőt, szemben más paraméterekkel, például az esésszámmal. A búza jó esésszámából ugyanis még nem következik, hogy jó termékeket lehet belőle készíteni – magyarázta a szakértő. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az elmúlt években tömegáru-eladó volt a világpiacon, feleslegeit értékesítette, ezért nem figyelt oda kellőképpen az áru minőségére. Ezt nehéz lesz a továbbiakban is így folytatni – a hazai búzatermésből ki kellene válogatni a jó minőségű terményt, ezt külön kellene tárolni, kezelni és értékét az árban elismertetni. Ennek a folyamatnak, a jobb áru megfelelő piaci előkészítésnek még fel kell épülnie.
Ugyanakkor sajnálatos módon fékezi a változást, hogy az uniós intervenció, amely a viszonylag gyenge árura ad a világpiacinál magasabb árat, nem ösztönzi a gazdálkodókat minőségi termelésre. A búzapiac kettévált: aki nem próbálja a 25 ezer forintos tonnánkénti intervenciós áron értékesíteni áruját – a legtöbb árutulajdonos ezzel a lehetőséggel kíván élni –, az általában megelégszik 23 ezer forintos tonnánkénti árral, ám a hazai költségeket figyelembe véve ezen az áron a magyar búza nem versenyképes a világpiacon. Ezzel szemben például a francia áru 106 eurón kel el – ami ráadásul kikötőben értendő –, azaz az intervenciós árszint felett, tehát a franciáknál tonnánként legalább 20 euróval vagyunk rosszabbak a világ búzapiacán – összegezte Makay György.
