Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A május elsejével életbe lépett uniós szabályok betartása elsősorban a néhány ezres vagy az alatti állatállománnyal működő tojástermelőknek megy nehezen. A fogyasztók tájékoztatásához szükséges regisztrációs kódok közül a csomagolási számsor megszerzése ütközik akadályokba – mondta lapunknak Földi Péter, a Magyar Tojásszövetség titkára. A tojás héjára egy a termelőre vonatkozó regisztrációs szám kerül, a csomagoláson fel kell tüntetni a felhasználhatóság határidejét, valamint a csomagoló regisztrációs számát. Ez utóbbit azonban csak olyan csomagolóállomás kaphatja meg, amelyik többek között hűtött raktárral és válogató berendezéssel rendelkezik, míg a termelők többsége saját telephelyén oldja meg a csomagolást. Egy közeli nagyobb üzem megbízása megoldást jelenthet ugyan, de ez darabonként 1,2–2 forinttal növeli a költségeket – közölte Földi.
A tojás jelenleg nem értékesíthető nyereségesen: a darabonként 15,5 forintos csomagolási önköltség mellett 13-14 forintot kaphatnak a termelők, míg az üzletekben 22–26 forintért árusítják a portékát. A nyári uborkaszezon után, augusztusban várható az árak erősödése, Földi szerint 17 forintos átvételi ár lenne reális a tojástermelés rentabilitása szempontjából. A tojásárakat rendszerint a kereskedelmi láncok egy-két hetes akciói törik le, mivel ekkor – a fokozott versenyhelyzetre hivatkozva – az éppen nem akciózó üzletek is csak nyomott áron veszik át az árut – fogalmazott a szövetség titkára. Egyelőre a potenciális exportpiacokon is olyan alacsonyak az árak, hogy nem éri meg szállítani, drágulás itt is a következő hónapokban várható. A holland madárinfluenza-járvány miatt tavaly 110 millió tojást exportáltak, idén az első félévben 5-6 millió tojás hagyta el az országot. A német kiviteli kilátások hosszú távon sem alakulnak jól, mivel úgy tűnik, hogy az ottani termelőknek sikerül 2009-ig kitolni a ketreces tartást betiltó szabályozás bevezetését, ami sok gazdaság működését ellehetetlenítené Németországban – tette hozzá Földi.
A magyarországi fogyasztás ugyanakkor jónak mondható: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy főre 284 darab tojás jut egy évben, míg az uniós átlag 222 darab, Japánban 330, az Egyesült Államokban pedig 260 tojást fogyaszt el az átlagpolgár egy év alatt. Így a magyar piacon 2,84 milliárd étkezési és közel 450 millió keltetőtojás fogy. Mindezt 5–5,3 millió intenzív termelésben „dolgozó” tyúk, 3 millió keltetőgépes rendszerben lévő tenyésztyúk, valamint 8-9 millió háztáji tartású tojó produkálja. Magyarországon mindössze három az állatvédelmi szervezetek által preferált szabadtartásos rendszert alkalmazó termelő van, mivel ez a tartási mód rendkívül drága: a több ezres állomány szabadtéri elhelyezésekor ugyanis jóval nagyobb a sérülések és a madárinfluenza előfordulásának esélye – állítja Földi. A tapasztalatok szerint az üzletekben a vásárlók 10-15 százaléka választja a drágább, szabadtartásos tojást.
