Csapadékhiányra idén nem lehetett panaszkodni, és a fákat sem károsították a téli fagyok. Mindezek alapján arra lehetne következtetni, hogy a tavalyinál lényegesen jobb gyümölcstermés lesz az idén, a virágzás alatti tartós esőzés miatt azonban nem lehetett eredményes növényvédelmet végezni – nyilatkozta lapunknak Lux Róbert, a Magyar Zöldég, Gyümölcs Terméktanács főtitkára. Azokon a területeken, ahol a tulajdonosok tavaly „lazán vették” a növényvédelmet, jelentősebb mértékben csökkent, illetve csökken a termés, mint azt várták. Az erős esőzések miatt ráadásul a méhjárás, így a termékenyülés is a reméltnél gyengébben alakult. Mindezek következtében átlagosan csak a tavalyi gyenge hozamhoz hasonló lesz az idei termés – vélekedett Lux.
A teljes meggytermés így 10-15 százalékkal a tavalyi 50 ezer tonnás szint alatt marad, cseresznyéből 17-18 ezer tonna jönne össze, de a korai és a középérésű fajták repednek és rothadnak. A szamócatermés ugyancsak a tavalyi 7 ezer tonna körül alakul. Málnából viszont jó termés ígérkezik az időjárás kegyességétől függően. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy az elmúlt három évben a málna termőterülete felére csökkent. Évekkel ezelőtt így jó esetben 13 ezer tonna gyümölcsöt gyűjthettek be.
A kedvezőtlen terméseredmény miatt a belföldi piacon szamócából, meggyből és cseresznyéből is keresleti piac mutatkozik, vagyis viszonylag magasak a fogyasztói árak. A szamócát jellemzően 240–280 forintért, a meggyet 230–350 forintért, míg a cseresznyét 280–400 forintért kínálják a budapesti piacokon, a tálcás gyümölcsök ára azonban ennél lényegesen magasabb is lehet. A meggyszezon indulásával a következő napokban jelentősebb volumenű áru jelenik meg a „frisspiacon”, ezért az étkezési piacon árcsökkenéssel lehet számolni – vélekedett Lux. A főtitkár hozzátette, mindenképpen több magyar árura lenne szükség a belföldi piacon, hogy bővülhessen a fogyasztás.
A magyar termelők exportlehetőségei nem változtak jelentősen az elmúlt évhez képest. A feldolgozottmeggy-vevők – a terméktanács ismeretei szerint – a múlt évivel azonos szinten kívánnak vásárolni, azonban alig kínálnak a tavalyi ár felénél többet. A reméltnél kisebb árualap ellenére tehát szakmai körökben nem várnak áremelkedést. Szakmai körök szerint mindenknek – a hazai és a külföldi vevőknek is – üdvözítő lenne 3 éves távlatban egy kiegyenlített árcentrum körüli kereskedelem, amelynek nyomán kiszámíthatóvá válna a kereskedelem.
