Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelentősen megváltoztak a hazai növényvédő szerek felhasználási lehetőségei – mondta lapunknak Méhn Gábor. A Növényvédőszeripari Szakmai Szövetség (NISZ) elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy májustól a magyar termelőknek is meg kell felelniük egyebek mellett a jó gazda gondosságára vonatkozó európai uniós irányelvnek. Éppen ezért fontos igazodniuk a gabonában lévő szermaradékokkal kapcsolatos új szabályozáshoz, amely egyes hatóanyagoknál jelentősen megszigorította a határértékeket. A carbendazim – gabonafungicidekben, azaz gombaölő szerekben eléggé elterjedt hatóanyag – szermaradék-határértéke például 0,5 milligrammról 0,1 milligrammra csökkent kilogrammonként.
Amennyiben a változásról szóló 8/2004. (II. 7.) ESZCSM–FVM együttes rendelet mellékletében lévő szermaradék-határértékeket a magyar termelőknek nem sikerül betartaniuk, akkor megtermelt terményeik nem hozhatók kereskedelmi forgalomba, illetve nem értékesíthetők. Az ilyen gabonát nem is exportálhatják, illetve intervenciós felvásárlásra sem ajánlhatják fel a gazdálkodók. A termelési szabályokat – köztük a jó gazda gondosságára vonatkozó útmutatásokat – más okból is érdemes betartani: ha ugyanis ez nem történik meg, az később veszélyeztetheti az uniós földalapú támogatásoknak a lehívását is, indokolt esetben ezeknek akár a 80 százalékát is visszakérheti az EU. A jó gazda gondossága fogalomba ugyanis beletartozik, hogy a gazdálkodásra vonatkozó szabályozást be kell tartani a növényvédelem, a környezetvédelem, a talajállapot megőrzésének terén, s aki ezek ellen vét, az lehetőséget ad arra, hogy a kifizető ügynökségek mérlegeljék az esetleges megvonásokat.
Brüsszel különben általában hagyja „egymást ellenőrizniük” az uniós tagországoknak, mivel az országok között is verseny van a lehívható közösségi támogatásokért. Adott esetben tehát egy magyar termelőt nemcsak a magyar kifizető ügynökség ellenőrizhet majd, hanem az ügynökséggel együtt ellenőrizhet egy német vagy akár francia szakember is. Utóbbinak érdeke több szabálytalanságot találni, már csak azért is, hogy hazája esetleg nagyobb arányban részesüljön az uniós büdzséből; erre a részrehajló számonkérésre persze „fordítva” lehetőségük lesz külföldön a magyar szakértőknek is.
Magyarországon tavaly kismértékben csökkent a növényvédő szerek felhasználásának értéke, az előző évi 48,7 milliárd forinttal szemben mintegy 46-47 milliárd forint értékű szert használtak fel. A csökkenés oka elsősorban az aszály volt, ami nem minden esetben tette indokolttá a gombaölő szeres védekezést. A gyomirtószer-piacon kismértékű, körülbelül 1 milliárd forintos erősödés volt, ami a szárazság mellett összefügg azzal, hogy az egyik legnagyobb szegmensben, a kukoricánál és a napraforgónál enyhén bővült a felhasználás. A gombaölő szereknél ugyanakkor az aszálynak betudhatóan jelentős, másfél milliárd forintos csökkenés volt. Idén nagyon sok múlik azon, hogy a termelők mennyire tudnak az évek között váltani. Tavaly például nem mindig volt szükség gombaölő szeres védekezésre, ám az idei csapadékos időjárás miatt a gabonánál súlyos terméskiesések lesznek, ha a termelők nem védekeznek időben (sőt sok helyen valószínűleg már most is elkéstek a permetezéssel). Idén ugyanis gombaölő szerekből kétszeres védekezés indokolt a kalászos gabonánál a jelentős tavaszi csapadék következtében megnövekedett fertőzési veszély miatt, ebből kiindulva a fenntartható fejlődés érdekében szakmailag 50-60 százalékkal több gombaölőt kellene használni a tavalyinál. Ez persze a termelő döntésétől is függ, nevezetesen hogy mennyit akar vagy tud a védekezésre szánni, ami most a legjobb befektetés – hiszen a búzába a vetőmagtól a műtrágyáig már mindent befektettek a gazdálkodók, nem mindegy tehát, hogy akár csak másfél százalékkal többet aratnak-e vagy sem. Ezért is lenne fontos a termelőknek olyan növényvédőszer-kereskedelmi partnert találniuk, aki adott esetben akár meg is finanszírozná számukra a védekezést.
A gabona gombabetegségei ugyanis 10-20 százalék terméscsökkenést is okozhatnak a védekezés elmaradása esetén. Idén sok helyen az elmúlt öt év legcsapadékosabb tavasza volt eddig, egyes régiókban – különösen a Dél-Dunántúlon – 300-400 milliméter csapadék is lehullott már januártól mostanáig, csaknem annyi, mint a múlt évben összesen. A terméskilátások egyelőre jók, a termelőknek azonban az EU-ban már jelentősebb érdekük is fűződik hozzá, hogy ezek ne romoljanak. Amennyiben nem az unióban lennénk, már drasztikusan csökkenne a búza ára, az EU azonban garantáltan felvásárolja az árut az intervenciós védőáron. Ezzel a tonnánkénti több mint 101 euróval – ami árfolyamtól függően 26-27 ezer forint között mozog – a termelők 3, de 8 tonnás hektáronkénti termés esetén is biztosan számolhatnak, hiszen az EU-ban lényegében ez tekinthető az alsó árszintnek.
Az már tavaly ősztől várható volt, hogy az uniós növényvédőszer-piac átrendeződése a Magyarországon használt szereket is érintheti (NAPI Gazdaság, 2003. augusztus 18., 6. oldal), Brüsszel ugyanis úgy döntött, hogy mintegy 450 hatóanyagot kivon a forgalomból, ami az 1993-ban kereskedelmi forgalomba hozott szerek több mint 50 százalékát jelentette. Az Európa Tanács által alkalmazott új értékelési rendszer értelmében a növényvédő szerekben (inszekticid, fungicid, herbicid) használt 110 kiegészítő anyagot ki kellett vonni a piacról múlt év végéig az EU-ban. Ehhez jön még hozzá háromszáznál is több növényvédő szer – ezek forgalomból való kivonását 2002. júliusban döntötték el –, s további több mint tucatnyi, melyek az értékelés során negatív eredményt adtak.
Korábban viszont arról lehetett hallani, hogy az EU illetékes bizottságának döntése értelmében az új csatlakozó országoknak, így Magyarországnak is, 2004. szeptember közepéig kell jelezniük, hogy az unió fenti döntését hogyan és milyen határidővel hajtják végre, a bizottság ugyanis mind a tíz újonnan csatlakozó ország előterjesztéséről egyszerre kíván dönteni. Az agrártárca akkor úgy tájékoztatott, hogy az EU-ban visszavonandó 325 hatóanyagból Magyarországon 51 engedélyezett, de csak mintegy húsznak van érdemi helye és súlya az itt alkalmazott technológiákban. A Magyarországon engedélyezett 51 hatóanyag pedig a teljes növényvédőszer-felhasználás 10 százalékát sem teszi ki. Egyes kultúrák gyomirtásában azonban a kivonandó hatóanyagok aránya lényegesen nagyobb.
Fenti kérdések végleges tisztázását még az ősz folyamán várták a hazai szakemberek, azzal számolva, hogy Magyarország csatlakozásának várható időpontjáig a növényvédőszer-vásárlási szezon jórészt lezárul, s ezt az évet még az akkori szerstruktúra jellemzi majd. A szermaradvány-értékek szigorításáról szóló rendelet azonban – részben az unió késlekedése miatt – szinte már a szezonban jelent meg. A hazai lépéseket nagymértékben megnehezítette az EU folyamatos határérték-felülvizsgálatait követő módosításoknak az átvétele.
