Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Meghaladja az egymilliárd forintot az az összeg, amelyet az idén a szőlő felvásárlására fordítanak Tokaj-Hegyalján. A történelmi borvidéken a korai kezdés ellenére a szokottnál később, csak november második felében fejeződött be a szüret, ám a szakemberek szerint igen jó évjáratnak ígérkezik az idei bor. A szüret azért húzódott el, mert nagyon sokan az aszúsodásra vártak, ám a száraz őszi időjárás nem kedvezett az aszúsodási folyamatot elősegítő gomba elterjedésének. Így csupán 150-200 tonna első osztályú aszúszemet szedhettek le, miközben volt olyan év, hogy 500-600 tonna is termett.
A borvidéken összesen becslések szerint idén 390–400 ezer mázsa szőlőt szüreteltek. A legnagyobb felvásárlóként nyilvántartott Tokaj Kereskedőház Rt. 80–100 ezer mázsa felvásárlásával számol, amire 600–700 millió forintot szán. Az ÁPV Rt. 100 százalékos tulajdonában lévő társaság saját szükséglete biztosítására megemelte a felvásárlási árakat: minőségtől függően a 65 forint úgynevezett védőár helyett 75–80 forintot fizetnek egy kilogramm szőlőért. A védőárban tavaly 3 ezer termelővel 3 évre állapodtak meg.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakértői szerint idén országos szinten jó a szőlők minősége, a termés egészséges, a cukorfok megfelelő. A szőlő-bor ágazat összességében közepes – az előző öt év átlagánál rosszabb – termésre számíthat. Az ágazat szőlőből a szokásosnál 0,8–1 millió hektoliterrel kevesebb, 3-3,5 millió hektoliter bort vár, miközben tavaly 3,5 millió hektoliter volt, ötéves időszakban pedig 4,5 millió hektoliter az átlagos mennyiség.
A 44. és 45. héten – a szüret utáni túlkínálat csökkenésével – emelkedésnek indultak az asztali és a tájborok átlagárai – derül ki az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet adataiból. A fehér asztali borok literenkénti átlagára az elmúlt két hétben 120 forint fölé emelkedett és karácsonyig a 130 forintot is elérheti. Januártól azonban alapvetően megváltozik a helyzet, a borok esetében ugyanis lényegében már év elejétől teljesen megnyílnak a határok az EU és Magyarország között. Idén az EU-ból 170 ezer hektoliter bor érkezhet vámmentesen az országba, a magyar exportőrök ezzel szemben 445 ezer hektolitert szállíthatnak így az unióba. Mivel jövő év elejétől május 1-ig az unióval történő vámmentes borszállításokra a teljes ez évi kereskedelmi kvóták vonatkoznak, a csatlakozásig történő kereskedelem a mennyiségből adódóan vámmentes lesz.
Az EU azonban óriási készleteket, saját számításai szerint 57 697 ezer hektolitert halmozott fel asztali borból az elmúlt években – hívják fel a figyelmet a kutatók. Akik szerint a csatlakozás kapcsán nem kell tartani attól, hogy Magyarországot elárasztják az olcsó olasz, spanyol stb. borok. Azzal viszont számolni kell, hogy állandósul a hazai piac kínálati jellege, amiből előbb az árak csökkenése következik, amit később stabilizálódás követ.
Az uniós jogharmonizációs kötelezettségek tették szükségessé a bortörvény és a hegyközségi törvény módosítását. Az agrártárca szerint az új szabályozás garantálja az ágazat fejlesztésének lehetőségeit, a termelők és forgalmazók piaci helyzetének javulását. A módosítás 93 ezer hektár szőlőtermő területet, mintegy 120 ezer szőlőtermelőt, 25 ezer felvásárlót, továbbá 13 ezer adóraktár-tulajdonost érint, azaz csaknem 1 millió ember életét befolyásolja.
