A vasárnapi OPEC-döntés következtében (NAPI Gazdaság, 2002. január 13., 1-2. oldal) hétfőn az Európában irányadónak tekintett északi-tengeri Brent nyersolaj februárra szóló ára hordónként 46 centtel, 29,21 dollárra esett vissza Londonban, a nemzetközi olajtőzsdén (IPE). A februári határidőre a WTI ára a NYMEX távol-keleti elektronikus kereskedési rendszerében 33 centtel, 31,35 dollárra csökkent.
A kartell részben a vásárlók nyomására döntött a kitermelés növelése mellett. Immár OPEC-miniszterek is aggódnak a drágulás miatt, mert ez jelentősen növelheti a kartellen kívüli államok szállítási kedvét. A szervezet szeretné az évekkel ezelőtt elhatározott 22-28 dolláros sávba visszaterelni az olajárat. Ezt erősítette meg Alvaro Silva főtitkár is vasárnapi nyilatkozatában.
Elemzők nem várnak nagy áttörést a lépéstől. Az ABN-Amro szakértője kijelentette, hogy amíg nem rendeződik a venezuelai helyzet, az WTI ára szinte bizonyosan 30 dollár fölött marad. Ezzel teljes egyetértett a Commonwealth Bank nyersanyagügyekben illetékes munkatársa is. Emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti olaj mindig késedelmesen érkezik meg az Egyesült Államokba, ráadásul az OPEC csak napi 1,5 millió hordóval erősít, míg Venezuela napi 2,5 millió tonna kőolajat hozott a felszínre a sztrájk előtt. A vásárlók zsebéből további pénzeket húz ki a szállítási költség növekedése is. A közel-keleti térségből az amerikai partokig történő „utaztatás” ugyanis hordónként 2,46 dollárba kerül, ami - a vásárlói igények növekedése folytán - mintegy kétszerese a tavalyi fuvardíjnak.
Az is a jelentős mértékű árcsökkenés ellen hat, hogy az Egyesült Államok nyersolajkészletei a venezuelai fejlemények nyomán az amerikai olajintézet (API) adatai szerint 275,5 millió hordóra apadtak, megközelítve az októberi 273 millió hordós hatéves mélypontot.
(NAPI)
Ábrahám Ambrus
Arató János