Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rendkívül szélsőségesen alakult az idei szezon a gabonatermesztők számára. Már kora tavasszal is panaszkodtak a csapadékszegény időjárásra, s emiatt a tavalyinál lényegesen kisebb termésprognózist tett közzé a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) is. Az agrártárca májusban 4,3 millió tonnás termést várt, ám elemzők néhány héttel később már ezt is túlzónak találták. Az időjárás azonban továbbra sem volt túl kegyes, úgyhogy szakmai körök ma már 3,8 millió tonnás össztermésről beszélnek.
Így vélekedik Fiáth Miklós, az Alföldi Gabona kereskedelmi igazgatója is. Szerinte az aratás végén csupán ennyit lehetett tárolókba szállítani. Kedvező fejlemény viszont, hogy a minőség kedvezően alakult. Az eddigi vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az elmúlt három év legjobb minőségű búzatermését takarították be, a malmi minőség aránya a tavalyi mintegy 50 százalékkal szemben idén 90 százalék körül alakul.
A csaknem 4 millió tonnás volumen azonban még így is jóval meghaladja a hazai szükségletet, márpedig a jelenlegi forint/dollár árfolyam mellett a külpiacon nem igazán versenyképes a magyar búza.. Így az árcentrumot most a FVM által ígért 23 ezer forintos garantált ár adja, ugyanis a bőséges malmi minőséget látva a malmok sem kapkodnak a búza után. Ezt erősítette meg lapunknak Raskó Károly, a Agromobil Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke is. Az aratás megkezdése óta csupán egyetlen malom jelezte vételi igényét. A termés egyébként a szövetkezetben rendkívül rosszul alakult, hektáronként átlagosan csupán 1,7 tonna búzát takarítottak be.
Dajka Miklós, az Agribróker Kft. ügyvezető igazgatója nem kívánt jóslásokba bocsátkozni a learatott búza mennyiségét illetően. Annyit azért megjegyzett, hogy a tavalyinál lényegesen kevesebbet takarítottak be, s a végleges átlaghozam szerinte nem éri el a hektáronkénti 4 tonnát. Ami a minőséget illeti, rendkívül jónak mondható. Ez viszont most könnyen a takarmánybúza-termelők malmára hajthatja a vizet, hiszen ebből a minőségből idén szűkösnek ígérkezik a kínálat, ami jelentősen emelheti az árát, úgyhogy az étkezési búza és a takarmánybúza közötti árkülönbség előreláthatóan számottevően csökken. Ha a minőség megoszlásáról szóló előzetes adatok megalapozottnak bizonyulnak, még az is elképzelhető, hogy a takarmánykeverők malmi búza vásárlására adják a fejüket.
Egyes elemzők óvatosabbak a takarmánybúza árát illetően. Szerintük a búza sütőipari értéke az elázás miatt több helyen romlott, s nem felel majd meg a malmoknak. Ha ezek a tételek is a takarmánybúzával együtt jelennek meg a piacon, az árak visszaesnek a jelenlegi szintről.
Ami a kukoricát illeti, végre megérkezett a régen várt eső. Ez sok helyen jelentősen javított a táblák minőségén, noha több régióban már ez sem segített. (A termés állapota egyébként a Dunántúlon megfelelőnek mondható.) Éppen ezzel magyarázható – vélekednek elemzők –, hogy a múlt heti esőzések után a kukorica ára a Budapesti Árutőzsdén a fronthónapi terminre „csak" 24 ezer forint közelébe csökkent. Ezzel együtt a belföldi szükségletet bőségesen fedezi majd a termés.
Á. A.
