Az őszi búza vetésterülete végül is 1,1 millió hektár volt. A hektáronkénti termésátlagot 3,87 tonnára becsüli a szaktárca, így a várható termés 4,3 millió tonna körül alakul. A tavaszi aszályos időjárás kedvezőtlenül hatott a búza fejlődésére, az állományok összképe a tavaszi állapotminősítés óta romlott. A helyzetet tovább rontotta, hogy szinte minden táblában védekezni kellett a kórokozók és a kártevők ellen. Őszi árpából 209,3 ezer hektáron mintegy 704,7 ezer tonna termésre számítanak. A betakarítás ebben az évben hamarabb kezdődött a szokásosnál, mivel a magasabb átlaghőmérséklet hatására az érési folyamatok felgyorsultak.
A meleg hatására a repcetáblák virágzása ugyancsak korábban kezdődött a megszokottnál, és napok alatt be is fejeződött, ezért a növényeken a tavalyinál kevesebb oldalelágazás jött létre. Összességében a terméskilátások az előző évinél kedvezőtlenebbek, a 129 ezer hektárnyi vetésterületen hektáronként 1,3-1,5 tonnás termésátlag várható.
A tavaszi árpából - a minisztérium becslése szerint - 171,3 ezer hektáron mintegy 520 ezer tonna terményt lehet majd betakarítani. A csapadékszegény időjárás itt okozta a legnagyobb károkat. A növények alacsonyak, gyengén bokrosodtak, s meglehetősen rosszak a terméskilátások.
A napraforgó vetése 425 ezer hektáron május közepére befejeződött. Az növények fejlődési állapota különböző. Sok helyen a vegyszeres gyomirtás a csapadékhiány miatt nem sikerült, ezért sok a gyomos tábla. A várakozásokkal ellentétben a kukorica vetésterülete is megnőtt. Május végére a gazdálkodók mintegy 1,24 millió hektáron fejezték be a vetést.
A májusi csapadékhiány nehezítette a zöldségek fejlődését. A vetések a csemegekukorica kivételével mindenhol befejeződtek. A palánták fejlődése csupán az öntözött területeken megfelelő. A spárga betakarítása a végéhez közeledik. A szezon végére az átvételi árak jelentősen csökkentek. A zöldborsó betakarítása június elején kezdődött. Az aszály miatt a növények fejlődése egyes helyeken lelassult, a terméskilátások igen eltérőek. Összességében közepes termés várható.
A gyümölcsösökben az időszerű munkákat ugyan folyamatosan végzik, ám a fagykár miatt így is bizonyosan keresleti piac lesz. A helyzetet nehezíti, hogy az almafák esetében - főleg a kelet-magyarországi termőtájon - jelentős a tűzelhalás.
A szőlőültetvények állapota megfelelő. A hegyközségek felmérése szerint a legnagyobb a kár a csongrádi és a hajós-bajai borvidékeken, ahol az ültetvények jelentős részén a terméskiesés 70 százaléknál is nagyobb. A kunsági borvidéken a szőlők fele szenvedett ennél nagyobb kárt. A magasabban fekvő szőlőkben 70 százaléknál nagyobb terméskiesést okozó fagykár csak helyenként fordult elő.
(NAPI)
