Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kanada néhány éven belül Dél-Afrikához, Hollandiához vagy Izraelhez hasonló fogalommá válhat a gyémántiparban. E cél elérése érdekében nagyszabású termelési és feldolgozási program megvalósításába kezdtek. Az ország néhány évvel ezelőtt csak ritkán szerepelt a nemzetközi gyémántkitermelési statisztikákban, a következő négy évben mégis a drágakő negyedik legnagyobb szállítójává akar válni. Az elképzelések szerint 2003 tavaszától bővítik a kitermelést a kanadai sarkvidéken.
Az első nagy gyémántbányát, a Lac de Gras partján fekvő Ekatit 1999-ben helyezték üzembe és már a működés első évében 2,3 millió karát nyersgyémántot hoztak a felszínre, mintegy 377 millió dollár értékben. A nyitásra váró következő bánya a Diavik, amely a Lac de Gras egyik szigetén található. Innen 2003 áprilisában termelik ki az első gyémántokat. A harmadik nagy beruházási program pedig a Snap-tó melletti bánya megnyitása, ami 2006-ra várható.
Az Ekati bányának köszönhetően Kanada jelenleg évi 450 millió dollár értékben termel gyémántot. Ezzel - a hatodik legnagyobb kitermelőként - hat százalékkal részesedik a világtermelésből. A Diavik és a Snap-tó melletti bánya beüzemelése várhatóan 15 százalékosra bővíti ezt az arányt. A kanadai kormányzat becslése szerint a bányászatból tartósan évi 1,2 milliárd dollár értékű gyémánthoz juthatnak, ezzel az ország a világ negyedik legnagyobb termelőjévé válhat.
(NAPI)
