Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt szezon ugyan nehezen indult a dinnyetermesztők szempontjából, ám ezt követően gyógyírt jelentett a hosszú, forró nyár, ennek köszönhetően a kereslet a szezon második felében végig erős volt. Mindezek következményeként azok a termesztők, akik egyaránt termeltek korai és kései fajtákat, végül is jó évet zártak. Az árak a szezon egészében kiegyensúlyozottak voltak, 30-50 forint között mozogtak. Igaz ugyanakkor, hogy a termés a megelőző évi 160 ezer tonnáról 148 ezer tonnára esett vissza.
Becslések szerint az idén - éppen a kedvező tavalyi piaci körülmények miatt - a 2001. évi 9 ezer hektárnál valamivel nagyobb a vetésterület. Az ültetvények döntő részét változatlanul a hagyományos görögdinnye foglalja el. A hibrid - azaz a legkorszerűbbnek tartott - fajták aránya az elmúlt évi jelentős, mintegy 20 százalékos csökkenés után az idén ismét növekedést mutat.
A csapadékszegény időjárás egyelőre nem okoz nagyobb gondot, ugyanis a termőterület jelentős részén megoldott az öntözés, emellett a görögdinnye gyökerei mélyre nyúlnak le, s ott még megfelelő a nedvességtartalom. A hibrid fajtáknál viszont kisebb a gyökérzet, s itt már néhány helyen látható a fejlődési elmaradás. A terméktanács tájékoztatása szerint azonban a termés még így is meghaladja majd a tavalyit, 150-160 ezer tonna lehet, bár az időjárástól függően ez az adat még számottevően változhat.
Ugyanez a sárgadinnye esetében már nem mondható el. Tavaly ugyan a kereslet várható élénkülésének köszönhetően 800 hektárral szemben 1000 hektáron palántáztak a gazdák, ám a növekedés az idén vélhetően megáll. Ennek oka Mártonffy szerint az, hogy a termesztők stagnáló, roszszabb esetben csökkenő kereslettel számolnak.
Az évről évre szárnyra kapó híresztelésekkel ellentétben a magyar dinnyepiacon elenyésző az - elsősorban Spanyolországból és Görögországból érkező - import részesedése. Tavaly mindössze 6,9 ezer tonnát hoztak be, ez pedig elenyészik a 103 ezer tonnás export mellett.
Á. A.
