Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén a hazai vegyipari szektor legalább 2-3 százalékos növekedését várja Bondár László, a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) főtitkára. Ezen véleményét annak ellenére fenntartja, hogy a folyó év meglehetősen rosszul indult. Növekedésre vélhetően a harmadik negyedévtől számíthatnak a vállalatok, köszönhetően a várható nemzetközi gazdasági föllendülésnek. Hosszabb távon Bondár szerint a kereslet növekedésére lehet számítani, sőt gyorsabb lehet a fejlődés és a kapacitásbővítés, mint az Európai Unióban (EU). Az egyébként is stratégiai területek – mint például a műanyag alapanyagok gyártása és a műanyag-feldolgozás – az átlagot számottevően meghaladó mértékben is növekedhetnek. Ilyen lehet a TVK-nál európai léptékű üzemméretűre bővülő olefin petrolkémiai kapacitás és az erre épülő műanyaggyártás, de a speciális vegyi anyagok és termékek területén is várható előrelépés, különösen ha megindul a kutatás és fejlesztés is. Ebben előrelépést jelenthet az Európai Unióhoz való csatlakozás, ezáltal ugyanis végleg megszűnik a bizalmi probléma, hiszen a tagság csökkenti a befektető cégek kockázatát. Legkésőbb a következő öt év végére erős általános vegyipari fejlődés indulhat meg, ugyanakkor az integráció és a fokozódó verseny a kis cégek tönkremenetelét is okozhatja. (Bondár hangsúlyozza, hogy az Európai Unió a világ legnagyobb vegyipari exportőre – a szektor tradicionálisan rendkívül erős Nyugat-Európában.) Az említettek, illetve a globalizációs folyamatok erősödése következtében a csatlakozás után a magyar vegyipar – 2000-es adatok szerint – 56 százalékos külföldi tulajdoni részesedésének további növekedése várható.
A vegyipari cégek gazdálkodása, termelése szempontjából meghatározó olajárral kapcsolatosan a főtitkár elmondta, hogy amennyiben az olajbázisú feldolgozott termékek drágulása meghaladja az olaj-áremelkedést, illetve abból származó alapanyagok áremelésének ütemét, a termékgyártó igen jól járhat, sőt extraprofithoz juthat. Ha a termékek árnövekedése nem azonnal jelenik meg, a gyártók rövid távon veszítenek. Általában a vegyipart az olaj-áremelkedés kevésbé zavarja, mint a fogyasztót. Ami már nagyobb gondot okoz, az a változások gyakorisága és hektikussága, mivel ez nagyon megnehezíti az előre tervezhető gazdálkodást.
Az elmúlt év végén ugyan kedvező változást jelentett az olajáresés, ám a forint sávszélesítése általában negatívan hatott, miután az iparágban magas az export részaránya. A teljes szektor exportaránya 42 százalék, de ezen belül például a vegyi anyagok és vegyi termékek gyártása terén ez a mutató eléri az 54 százalékot is. Bondár László szerint – az említett olajáresésen túl – az exporthátrányokkal ellentétesen hatottak a sávszélesítés miatt viszonylagosan csökkenő alapanyagárak. A magyar vegyipar ugyanis a legnagyobb mennyiségben használt alapanyagok – kőolaj és földgáz – túlnyomó részét importálja. Ezen túlmenően azok a jellemzően nagy hitelállománnyal dolgozó cégek is nyerhettek az árfolyamrendszer megváltoztatásán, amelyek adóssága devizaalapú volt.
A főtitkár elmondta, hogy az elmúlt több mint tíz évre visszatekintve – 1989 és 2001 között változatlan áron számítva – 30 százalékkal csökkent a vegyipari kibocsátás. A visszaesés döntően az első öt évben következett be, a termelés később hol növekedett hol csökkent, ugyanakkor ebben az időszakban az Európai Unió vegyipara 30 százalékkal növekedett. A magyar teljesítmény zuhanása egyébként a legkevésbé versenyképes területeken bekövetkező kapacitáscsökkenésnek és a nagyüzemek megszűnésének tudható be. Ugyanakkor egyes részterületek, így a prosperáló műanyagipar, az elmúlt időben is jó ütemben fejlődtek. A vegyipar 2001-es évét gyakorlatilag a stagnálással egyenlő 0,5 százalékos termelésbővülés jellemezte, míg egy évvel korábban a fejlődés még dinamikus volt. Tavaly a belföldi értékesítés 3,1 az export 2,4 százalékkal nőtt. A megtorpanás a műanyag-feldolgozó ágazatra nem vonatkozik. Ott a magas bázishoz képest is jelentős volt a termelési érték bővülése, amely elérte a 17 százalékot. Ezen belül az export 25, a belföldi értékesítés 13 százalékkal növekedett. A gumiipari termelés ugyancsak jelentősen, 14 százalékkal növekedett. A vegyi anyagok és termékek termelése és értékesítése azonban elmaradt a korábbitól. A szektorban foglalkoztatottak száma alig változott, a keresetek átlagosan 14 százalékkal növekedtek.
Egy 2000-es felmérés szerint egyébként a magyar vegyipar a globális vegyipari termelés mindössze 0,18 százalékát adja. Az egy főre jutó vegyipari termelés pedig csupán negyede a finnországi és fele a portugál mutatóknak. A vezető ágazat – eltérve a például Nyugat-Európában kialakultaktól – a gyógyszergyártás és a műanyag-alapanyagipar, 32,3, illetve 36,4 százalékos részesedéssel. A 7,5 milliárd dollár vegyipari és vegyitermék-forgalomból 4 milliárd származik importból. Az exportra szánt termékek döntő része EU-tagországokban talál gazdára, emellett azonban a CEFTA-országok piacai is jelentős felvevők.
V. Gy. Zs.
