Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az őszi kalászos gabonák fejtrágyázását 1,38 millió hektáron a gazdálkodók befejezték s ugyanez mondható el az őszi búza gyomirtásáról is. Az őszirepce-állományok az FVM szerint viszonylag jól teleltek, s az akkori kedvező időjárás hatására a növények teljes virágzásban voltak áprilisban. A rovarkár elkerülése érdekében a védekezés folyamatos.
Tavaszi árpából 172 ezer hektáron került földbe mag. A növényzet az agrártárca felmérése szerint szépen sorol, az állomány többsége kedvező képet mutat. A magborsó - étkezési és takarmány - vetésével 22 ezer hektáron végeztek, ez egyébként kevesebb a tavalyinál. A cukorrépa vetése - 54 ezer hektáron - véget ért áprilisban. Több körzetben a talaj cserepesedése miatt nem keltek ki az első vetések.
Napraforgóból a vetési szándék mintegy 400 ezer hektárra szólt, ám ezt a gazdák túlteljesítették, összesen 402 ezer hektáron került földbe a vetőmag. Kukoricából a vetési szándék 1,230 millió hektárt vett célba, ebből májusig 1,008 millió hektáron fejeződött be a vetés. A burgonya ültetésével is végeztek, május 7-ig csaknem 30 ezer hektáron fejezték be a munkát.
A szántóföldi zöldségtermesztés esetében a csapadékmentes, szeles időjárás ugyan segítette a vetést, de a kelést, illetve a növények fejlődését jelentősen hátráltatta. Az áprilisi fagyok csak helyenként okoztak károkat. A zöldspárgatermesztők kára például mintegy 10 százalékosra tehető. A spárga ára várhatóan az elmúlt évi kilogrammonkénti 400 forintos szintnél valamivel alacsonyabb lesz.
Az áprilisi fagyok a gyümölcsösökben regiónként, valamint gyümölcsfajtól és -fajtától függően eltérő mértékben, de összességében jelentős terméskiesést okoztak. A megyei földművelésügyi hivatalok a falugazdászok segítségével megbecsülték a kárt. A 89 ezer hektár árutermő ültetvény 77 százaléka, mintegy 68,5 ezer hektár károsodott. A fagyok miatti tényleges terméskiesésről szóló felmérés csak május végére készül el. Annyi azonban megállapítható, hogy a kajszi- és őszibarack-, valamint a dióültetvények szenvedték a legnagyobb, 70-100 százalék közötti fagykárt.
Az alföldi szőlőkben a téli fagyok után az áprilisi fagy jelentős rügykárosodást okozott. A magas művelésű, fagyérzékeny fajtáknál helyenként a törzs is károsodott. A dombvidéki területeken fekvéstől, fajtától és az ültetvény kondíciójától függően a kár mértéke igen eltérő. Az első becslések szerint a 91 ezer hektáros országos szőlőterület 43 százalékán, 39 ezer hektáron várható 50 százaléknál nagyobb terméskiesés. A borpiac viszont egyelőre érzéketlen a fagykárra. A borárak továbbra is alacsonyak, így várhatóan a 2001. évi nagy termésből származó készletből az idei szüret utánra is marad.
(NAPI)
