Csütörtökön a júniusi lejáratú WTI nyersolaj jegyzése 30 centtel, 26,45 dollárra hanyatlott a New York-i kereskedelmi tőzsde (NYMEX) távol-keleti elektronikus kereskedési rendszerében, míg az északi-tengeri Brent nyersolaj ára 67 centtel, 25,20 dollárra esett vissza Londonban a közel-keleti feszültség további enyhülése nyomán.
Az áresést közvetlenül az váltotta ki, hogy az izraeli hadsereg megszüntette Jasszer Arafat ramallahi főhadiszállásáról, és a palesztin vezető az ostromállapot feloldását követően megjelent a nyilvánosság előtt. Ezzel enyhült az a drágulás irányába ható félelem, amely szerint az erőszakhullám továbbterjedhet és megszakadhatnak a közel-keleti szállítások.
Mint a Bloomberg és a Reuters hírügynökségek jelentik, hétfő óta több mint 1 dollárral - és folyamatosan - esett az olaj ára. Szerdán az áresési irányzatot erősítette még az amerikai kőolajintézet (API) szokásos heti jelentése is, amely arról számolt be, hogy az amerikai olajtartalékok a várt apadás helyett 2,4 százalékkal, 325,6 millió hordóra duzzadtak, miután az Európából és Nyugat-Afrikából származó bevitel hat hónapos csúcsra emelkedett.
Irak azonban, amely április 8-án olajembargót rendelt el a közel-keleti helyzet befolyásolása érdekében, újbóli drágulást idézhet elő az olajpiacon, amikor május 7-én eldönti, hogy feloldja-e a szállítási zárlatot. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a kivitel leállítása kihat-e az Egyesült Államok olajellátására. Bagdad szállítmányai ugyanis körülbelül öt-hat hét alatt érik el az amerikai partokat és ennyi idő még nem telt el az embargó bevezetése óta.
Szerdán Spencer Abraham amerikai energiaügyi miniszter is utalt a nehézségekre. Kijelentette, hogy az olaj a világ olyan részéből érkezik, ahol a helyzet bizonytalan, és ezért még mindig tart a szállítás megszakadásától. Az import igen jelentős szerepet játszik az amerikai energiafogyasztásban, ugyanis a részaránya a tavalyi 60 százalékról a múlt héten már 63 százalékra nőtt.
(NAPI)
Ábrahám Ambrus
Arató János