Ebben az időszakban az öt legjelentősebb búzaszállító ország között erősödött a konkurenciaharc, emellett Ukrajna és Oroszország is növelte exportját. Előbbi a 2001/2002-es szezonban már 5,5 millió, utóbbi pedig 2,5 millió tonnás gabonakivitelnél tart, még a mérsékeltebb nyugati prognózisok szerint is. Figyelmet érdemel, hogy február végéig ezek az országok búzaexportjuk mintegy 45, illetve 40 százalékát az Európai Unióban (EU) értékesítették. Nyugat-Európa irányába azonban a szezon hátralevő részében szinte bizonyosan nem bővül a kelet-európai forgalom, de még a szinten maradására is kis esélyt látnak a kereskedők. Ennek okát egyrészt a folyamatos importvámemelésben, másrészt pedig a süllyedő EU-s belpiaci gabonaárakban látják. Az ukrán és orosz búza a következő három-négy hónapban viszont vélhetően nagyobb menynyiségben jelenik meg az észak-afrikai, valamint ázsiai piacokon.
A tradicionális exportőrök közül az Egyesült Államok és az EU a korábbi években szoros árversenyben állt elsősorban az észak-afrikai piacokra irányuló exportban. A jelenlegi szezonban az EU-búza ára a gyenge betakarítás ellenére a nagy mennyiségű - eddig 8 millió tonnás - import miatt folyamatosan csökken. Ezzel szemben az amerikai lágybúza a gyengébb terméskilátások következtében a francia búzához képest kezdetben 8-10 dollárral, március végére pedig már 16-18 dollárral drágábban jelent meg az exportpiacokon.
A takarmánygabona-piacokon folytatódott a kukoricaárak gyengülése, amit csak rövid időre szakított meg egy 3-4 dolláros árerősödés. Az amerikai exportlehetőségeket továbbra is csökkenti, hogy Kína a kukoricaajánlataival folyamatosan „bombázza” a távol-keleti piacokat. Az elmúlt napokban az amerikai kukoricát április/májusi szállításra fob Mexikói-öböl paritáson tonnánként 90 dolláron jegyzik, az argentin árak szintén fob paritáson tonnánként 94-100 dollár között mozogtak.
S. M.
