Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma már szokásosnak mondható, hogy a húsvét előtti hetekben a hazai piacon a tojás iránti kereslet gyakorlatilag semmit sem élénkül. A háztáji termelés a tavasz elején jelentősen megnő, emiatt emelkednek a készletek. A húsvéti ünnepeknek ma már szinte egyetlen jótékony hatása, hogy a tartalékok ilyenkor csökkennek, bár a kereskedelmi forgalomban az igények növekedése alig tapasztalható. Mindezek következtében a nagyüzemek a télen jellemző, heti 32-33 milliós termelést 28 millió körülire szorítják le. (A KSH becslése szerint a hazai éves tojástermelés 3,2 milliárd darabra tehető. Ebből körülbelül 400-500 millió darab keltetőtojás.) A nyári hónapokhoz képest azonban még ez az időszak is jónak mondható, akkor ugyanis a szabadságolások miatt tovább csökken a kereslet, így sok helyen ekkor tartják az éves állományváltást. Az említett évi 3,2 milliárdos össztermelésből egyébként közel 500 milliót az élelmiszeripar vásárol fel. További 250 millióból tojásport, tojáslevet készítenek, leginkább közétkeztetési vállalatok számára, s kisebb mennyiséget a gyógyszeripar is igényel, elsősorban vakcinagyártás céljára.
A termelés egyébként teljes egészében fedezi a magyarországi igényeket, import az elmúlt években nem volt. (A napokban ugyan több holland cég is tett importajánlatot magyar cégeknek, ám ez az árak miatt rendre meghiúsult.) Behozatallal csupán akkor számolnak az ágazat szereplői, ha a hazai fogyasztói árak belföldön magasabbak, mint a környező országokban. Az export volumene elhanyagolható, tavaly mindössze 4,5 millió darabot tett ki, ez zömmel biotojás volt, amelyet a magyar piacon csak nehezen lehet értékesíteni magas, 35-40 forintos ára miatt.
A hazai igények stagnálása a felvásárlási árakban is érezteti hatását. Az év eleje óta a termelők 12 forint körüli összeget kapnak darabonként, s csaknem biztos, hogy az ár a húsvét előtti napokban sem emelkedik, így a fogyasztói ár - dobozban - darabonként 17-18 forint között szóródik majd, ami alacsonyabb a tavalyi ünnep előtt jellemző árszintnél.
A belföldi forgalom döntő részét a tyúktojás teszi ki, csupán elhanyagolható mennyiségben keresik a fürjtojást - közülük is elsősorban azok az éttermek, amelyeket sok külföldi látogat. Hiroe Akihisa, a legnagyobb hazai fürjtojástermelő szerint a magyarországi éves termelés 1,5 millió darabra tehető. Húsvétkor jelentősen megnő a kereslet, olyannyira, hogy ilyenkor gyakran hiánycikké válik a fürjtojás. Pulykatojást is lehet ugyan kapni, ám magas ára miatt ebből alig vásárolnak, a kacsa- és lúdtojást viszont a hazai piacon a szalmonellaveszély miatt nem lehet forgalomba hozni.
Á. A.
