George W. Bush elnök döntése értelmében várhatóan harminc százalékig terjedő vámilletéket vetnek ki az Egyesült Államokba érkező acéltermékekre. Ez elmarad az amerikai acélipari cégek követelésétől, ami 40 százalék lett volna (NAPI Gazdaság, 2002. március 4., 11. oldal) - írja a The Washington Post előzetes értesülésekre hivatkozó cikkében, amelyet a Reuters ismertetett.
Az elnöknek szerdáig kell döntenie az ügyben, de fehér házi források hétfőn úgy nyilatkoztak, elképzelhető, hogy már kedden ismertetik a határozatot. (Lapzártánkig ez nem történt meg.) Emellett olyan hírek szivárogtak ki, hogy a vámilletékek fizetése alól fölmentik Kanadát és Mexikót, miután e két ország az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) tagja, továbbá a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai alapján több fejlődő ország, köztük Argentína esetében sem alkalmaznák a megszorításokat. Ez azt jelentené, hogy az amerikai acélimport több mint egyharmadára nem vonatkozik majd az intézkedés.
Többen azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ismertetett követeléshez viszonyítva mérsékelt intézkedés is kétélű fegyvernek bizonyulhat - belföldön ugyanis akadnak ellenérdekeltek. Az amerikai acélfelhasználó iparágazatok és a kikötői dolgozók figyelmeztettek, hogy a beviteli korlátozásokkal esetleg több munkahelyet szüntetnek meg, mint amennyit megmentenek. Egy vezető tisztviselő valószínűleg ennek alapján már a múlt héten fölvetette, hogy negyvenszázalékos vámra talán nem is lesz szükség, sőt hasonló szellemben foglaltak állást más kormányzati források is. Úgy vélik, hogy a nagyobb feldolgozottsági fokú acéltermékeket kvóták és vámtarifák keverékének vetik alá. Megemlítették továbbá, hogy az acéllemezek bevitelét, amelytől sok nyugati part mentén sok acélüzem függ, csak kisebb vámokkal kellene sújtani.
A döntéssel szemben nagy ellenállás mutatkozik a külföldi versenytársak részéről. Az olyan vezető acéltermelők, mint Brazília, az Európai Unió (EU), Japán és Dél-Korea, azt állítják, hogy az Egyesült Államok legnagyobb problémája saját felduzzasztott, alacsony hatékonyságú acélipara, amely így nem versenyképes a világpiacon, s óva intették az amerikaiakat a vámoktól, amelyek csak súlyosbítják a gondokat. Kilátásba helyezték, hogy panaszt emelnek a Kereskedelmi Világszervezetnél.
A várható amerikai intézkedéssel kapcsolatban Horváth Tamás, a Dunaferr integrációs igazgatója lapunknak elmondta, hogy a magyar cég Egyesült Államokba irányuló kivitele csekély mértékű, így látszólag kevéssé érintené az intézkedés. Az Európai Unió válaszlépései azonban már hátrányosan hatna a hazai iparra. A régóta lebegtetett amerikai intézkedésre adott EU-riposzt például már így is érezhető, ennek következménye például a Dunaferr elleni antidömping-eljárás. Emellett vélhetően hamarosan megjelennek majd az orosz és ukrán termékek a régióban, ami jelentősen nehezíti a hazai cégek értékesítési lehetőségeit. Horváth szerint az illetékeseknek minél előbb el kellene fogadniuk a WTO dömpingkódexéhez szükséges végrehajtási jogszabályt, így könnyebben lehetne meghozni a hazai ipart védő intézkedéseket.
(NAPI)
Ábrahám Ambrus
Arató János